Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

7. 1938. október 12. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 386 - 387 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros árvízvédelméről

488 1938. október 12-iki közgyűlés. 387. szám. (3) A polgármester a különböző közigazgatási ágak által kiadandó intézkedések megfelelő előkészítése, összhangba hozatala és meggyorsítása végett bizottságot is alakít és abba meghívja : a) a budapesti m. kir. folyammérnöki hivatal vezetőjét, b) a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányát, c) a területileg illetékes m. kir. honvéd vegyesdandár parancsnokságot; d) a törvényhatósági bizottságok 6 tagját, ezeken kívül az út- és csatornaépítési, a közlekedési, valamint a vízvezetéki és világítási ügyeket intéző ügyosztályok vezetőit, a veszélyeztetett területek ker. elüljáróit, a tiszti főorvost, a tűzoltófőparancsnokot és az árvízvédelem szakelőadóit pedig berendeli. (4) A bizottság a védelmet állandóan figyelemmel kíséri és a megtett, valamint a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megbeszéli. 10. §. Intézkedések + 7-00 méteres vízállás esetén. (1) Ha a vízállás a + 7-00 métert elérte és még további áradás várható, a partművek, a partfal nyitott helyeinek, tehát a lépcsők, kocsilejárók és a mélyebben fekvő részek elzárásához szükséges anyagokat és eszközöket a megfelelő helyre ki kell szállítani. (2) Hasonlóképen meg kell tenni az előkészületeket a töltésből álló védővonal mélyebben fekvő részeinek felmagasítására, megerősítésére, illetve ideiglenes védőművekkel való ellátására. (3) Amennyiben a m. kir. földművelésügyi minisztérium vízrajzi intézetének jelentése szerint -f- 8-00 métert meghaladó vízállás várható, az elzárásokat el kell készíteni és az ideiglenes magasításokat el kell végeztetni. 11. §. A 111. védelmi fokozat. (1) Ha a vízállás + 8-00 méternél magasabbra emelkedik vagy oly viszonyok állanának elő, hogy a székesfőváros egyes részei elöntésének veszélye fenyegetővé válnék, beáll a III. védelmi fokozat. (2) A polgármester: a) a védővonal különböző szakaszának természetéhez képest a védelem módozatait megállapítja, a kellő anyagok kiszállításáról és munkások felvételéről haladéktalanul gondoskodik, a veszedelem elhárításához szükséges intézkedéseket anyagi áldozatokra tekintet nélkül, a legnagyobb eréllyel, szükség esetén a m. kir. honvédség műszaki csapatainak igénybevételével foganatosítja; b) megfelelő számú vízi járómű beszerzéséről és felszereléséről, szükség esetén a magántulajdonban levők igénybevételével (1879. évi XL. t.-c. 142. §.) gondoskodik, velük a ker. elüljárókat, a rendőrséget, a Budapesti Önkéntes Mentőegyesületet, a Gáz-, Víz- és Elektromostnűveket ellátja, a többit pedig a tűzoltófőparancsnoknak adja át; c) a ker. elüljárókat kellő mennyiségű pallóval és bakkal ellátja, hogy a csekélyebb árral borított helyeken a gyalogos közlekedést fenntarthassák; d) kijelöli és a ker. elöljárókkal közli azokat a fővárosi, esetleg magánosok tulajdonában levő épületeket, amelyekben az elöntés következtében hajléktalanná vált lakosok ideiglenesen elhelyezést kaphatnak ; e) hirdetményben és egyéb módon figyelmezteti a lakosságot az elöntés veszélyére, felhívja őket a fenyegetett házak, helyiségek, pincék kiürítésére; védekezésre szólítja a víznek a házakba beáramlásából keletkező károk lehető csökkentésére; tájékoztatja a víznek esetleges fertőzött volta miatt bekövetkezhető betegségekről; tudomásul adja, hogy az árvíztől átnedvesedett élelmiszernek hatósági vizsgálat és engedély nélkül forgalomba hozatala tilos; felhívja a háztulajdonosokat, illetve a bérlőket, hogy az árvíz elvonulása után az elárasztott helyiségeket, udvarokat, járdákat az iszaptól, törmeléktől tisztítsák meg és a lakóhelyiségeket szárítsák ki; figyelmeztet arra is, hogy a megrongálódott épületeket, valamint az ivóvizet szolgáltató kutakat csak akkor szabad újból használatba venni, ha erre a ker. elüljáró engedélyt ad.