Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a székesfőváros vízszolgáltatásáról

424 1938. június 22-iki közgyűlés. 301. szám. 21. §. Kifolyószelepek és csővezetékek méretezése. (1) A kifolyószelepek, illetőleg csatlakozások belső átmérőit a Vízművek állapítja meg. (2) Az ingatlanok főelosztó csővezetékét (alapvezetékét) a helyi viszonyoknak megfelelően önmagában záródó vezetékké (körvezeték) kell kiképezni. (3) A csővezetékeket a rendelkezésre álló víznyomás, a várható tényleges vízfogyasztás és a csősúrlódás figyelembevételével kell méretezni. (4) Az alapvezetékek és felszálló vezetékek méreteit rendes vízfogyasztás és nem túlságosan hosszú vezetékek esetén úgy kell megválasztani, hogy azok belső átmérője: . 1— 2 kifolyóhelyig

3 13% 3—6 « 20« 7—20 « 25« 21— 40 « 32« 41— 60 « 40« 61—120 « .'... 50« legyen. (5) Ennél a számításnál a vízzel öblített székek és bidék fél kifolyóhelynek vehetők, minden egyéb kifolyóhelyet azonban egy egész kifolyóhelynek kell számítani. (6) Olyan ingatlanoknál, amelyeknél a kifolyóhelyek nagy száma, vagy más okok következtében az átlagostól eltérő vízfogyasztás várható, az alapvezetékek méreteit számítással kell meghatározni és ezt a számítást a berendezési tervhez (17. §. ej pontja) kell mellékelni. 22. §. Csővezetékek anyaga és súlya. (1) A vízvezetéki berendezések csövei készíthetők ólomból, öntöttvasból, kívül-belül horganyzott folytacélból, vörösrézből, továbbá olyan anyagokból, amelyeknek vízvezetéki csövek céljaira való felhasználására a székesfőváros polgármestere engedélyt adott (29. §. (1) bekezdés). (2) A különféle csövek anyagára és egyéb tulajdonságaira a M. 0. Sz. által megállapított szabványokat kell alkalmazni. A csövek falvastagságánál és egyéb méreteinél megengedhető eltéréseknek ugyancsak a M. 0. Sz. által megállapított tűrési határokon belül kell Ienniök. (3) Ólomcsövek 25 %-es belső átmérőig csak akkor használhatók, ha jól hajlítható hutaólomból készültek és megfelelő belső ónozásuk (90% óntartalmú ónnal) van. Az ólomcsövek három nyomásfokozatnak megfelelő falvastagságát és folyómétersúlyát az alábbi táblázat határozza meg: Belső 41égkör 61égkör 10 légkör átmérő nyomásig «6» átm falv. súly k. átm. falv. súly k. átm. falv. súly k % kg/fm. % kg/fm. % kg/fm. 10 16 3-0 1-39 18 4-0 2-00 20 5-0 2-68 13 21 4-0 2-43 24 5-5 3-64 26 6-5 4-53 20 29 4-5 3-94 32 6-0 5-56 34 7-0 6-75 25 35 5-0 5-36 39 7-0 800 43 9-0 10-93 (4) Minden egyes esetben a Vízművek állapítja meg, hogy a három nyomásfokozatnak megfelelően az egyes szereléseknél milyen falvastagságú és folyóméter súlyú ólomcsöveket kell használni. Kívánatra ezt az ingatlan tulajdonosával vagy megbízottjával írásban közli. (5) Öntöttvasból 25% és ennél nagyobb belső átmérőjű tokos kapcsolású csövek készíthetők. Az öntöttvascsöveket kívül-belül forró kátrány és aszfaltbitumen keverékével kell bevonni. Elágazásokra, irányváltoztatásokra és szerelvények összekötésére megfelelő idomdarabokat kell használni. A csőszálakat a tokokba kenderkötéllel és ólommal kell betömni (a tömítésnek legalább V

2 része ólom legyen), a csavarkötéses tokokba pedig ólompáncéllal védett gummigyűrűt kell a csavargyűrűvel beszorítani. Öntöttvascsövet ólomcsővel, öntöttvas tömftőcsővég és sárgaréz forraszvég közbeiktatásával kell összekötni.