Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

402 1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. (2) Az életjáradék összege nem lehet több, mint annak a nevelési járadéknak az összege, amelyre az árva jogosult lenne akkor, ha a 29. §-ban megszabott korhatárt még nem érte volna el. (3) Az életjáradékot megváltani nem lehet és annak beszüntetésére — egyébként a korhatárra vonatkozó rendelkezésektől eltekintve — ugyanazokat a rendelkezéseket kell alkalmazni, mint amelyeket a nevelési járadék beszüntetésére, azzal az (1) bekezdésből folyó kiegészítéssel, hogy az életjáradékot be kell szüntetni az engedélyezéskor fennforgott életkörülményeknek a kedvező változása esetében is. (4) Az árva teljes munka- és keresetképtelenségét, továbbá azt, hogy nyomorék, illetve költséges ápolást igénylő beteg, illetve azt, hogy munka- és keresőképessége helyreállott, kizárólag a székesfőváros tiszti főorvosa (tiszti főorvos-helyettese), állapítja meg. V. FEJEZET. Az ellátási igény beállta. Az ellátás folyósítása, esedékessége, az ellátás kiszolgáltatására való igény megszűnése, a fel nem vett ellátásra való igény elévülése. 46. §. Az ellátás folyósítására való igény beálltának és a folyósításnak időpontja. (1) Az alkalmazott szabályszerű igénye a nyugdíj, a lakáspénz, illetve a végkielégítés folyósítására azon a napon áll be, amely napon az alkalmazottat a tényleges szolgálat köteléke alól felmentik. [6. §. (2) bekezdés.] (2) az (1) bekezdésben említett ellátásokat az igény beálltát követő hónap első napjával kell folyósítani. (3) Az özvegy (elvált feleség) szabályszerű igénye az özvegyi járadék és a lakáspénz folyósítására az alkalmazott (nyugdíjas) halálának (holttányilvánításának) a napjával áll be. (4) A (3) bekezdésben említett özvegyi járadékot az igény beálltát követő negyedik hónap, a lakáspénzt pedig az igény beálltát követő második lakbérévnegyed első napjával kezdődően kell folyósítani. (5) Az árva igénye — a (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve — a nevelési járadékra általában az alkalmazott (nyugdíjas) halálával áll be és azt az igény beálltát követő negyedik hónap első napjával kezdődően kell folyósítani, kivéve a nőalkalmazott (nyugdíjas nő) árváját, akinek atyja él, vagyonos, vagy jövedelemmel bír, vagy munka- és keresőképes s ezért az árva nevelési járadékra nem jogosult. (6) Az utószülött árva igénye a nevelési járadékra születése napjával áll be és azt a születés havának első napjával kezdődően kell folyósítani. Ha azonban az özvegyi járadék csak egy későbbi nappal kezdődően kerül folyósításra, az utószülött árva nevelési járadékát is ezzel a későbbi nappal kezdődően kell folyósítani. (7) A szülőtlen és a szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árva igénye a magasabb nevelési járadékra és a lakáspénzre — a (8) bekezdésben említett esetet kivéve — az alkalmazottnak (nyugdíjasnak) özvegyi állapotban bekövetkezett elhunytával, illetve azzal a nappal áll be, amelyen a hátrahagyott özvegyi járadék élvezetében volt anya (elvált feleség) özvegyi járadékát beszüntették, ha pedig ezt nem is folyósították, az atya halálának a napjával. (8) A nőalkalmazott (nyugdíjas nő) olyan, az atya életében nevelési járadékra nem jogosult, árvájának az igénye, akinek az atyja az alkalmazott (nyugdíjas) anyát túlélte, az atya halálának a napjával áll be. (9) A (7) bekezdés esetében a magasabb nevelési járadékot az igény beálltát követő negyedik hónap első napjával, a lakáspénzt az igény beálltát követő lakbérévnegyed első napjával kell folyósítani, kivéve, ha az özvegyi (elvált feleséget megillető) járadékot utóbb beszüntették, mely esetben a nevelési járadék és a lakáspénz a beszüntetést követő hónap 1. napjától folyósítandó. (10) A (7) bekezdésben nem érintett minden más esetben a szülőtlen és a szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árva nevelési járadékát és lakáspénzét az igényjogosultság beálltát követő hónap első napjával kezdődően kell folyósítani.