Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296

396 1938. június 22-iki közgyűlés^ 296. szám. 32. §. A szülőtleÁ (szüló'tlennel egyenlőnek tekintendő) árvák átmeneti ellátása. (1) A 29. §-ban megszabott korhatár eléréséig a szülőtlen, vagy szülőtlennel egyenlőnek tekintendő árvának az atya, a nőalkalmazott (nyugdíjas) árvájának, akkor is, ha atyjuk él, de vagyontalan, jövedelme nincs s egyszersmind teljesen munka- és keresőképtelen, az anya elhalálozása napját követő hónap l.-ével kezdődő három hónapon át — mindenkor esedékességük időpontjaiban, — ki kell fizetni a tényleges szolgálatban elhalt alkalmazottnak azt a fizetését, nyugdíjba beszámítható személyi pótlékát és családi pótlékát, a nyugdíjas alkalmazottnak pedig azt a nyug­díját és családi pótlékát, amelyre az elhunytnak, ha életben maradt volna, ez alatt az idő alatt igénye lett volna. Ki kell továbbá fizetni a mindenkori esedékesség idő­pontjaiban az elhalálozás napját követő legközelebbi lakbérévnegyed végéig azt a lakáspénzt is, amelyre az elhunytnak életbenmaradása esetén, ez alatt az idő alatt igénye lett volna. (2) Ha az árva özvegyi (elvált feleséget megillető) járadék élvezetében volt anyjának elhalálozásával vált szülőtlenné, ha a 29. §-ban megszabott korhatárt még el nem érte, részére az özvegy (elvált feleség) elhalálozása napját követő hónap első napjával kezdődő három hónapon át — mindenkor a járandóságok esedékességé­nek időpontjaiban ki kell fizetni azt az özvegyi (elvált feleséget megillető) járadékot, amelyre ez az alatt az idő alatt az özvegynek (elvált feleségének) életben maradása esetén igénye lett volna. Ki kell továbbá fizetni a mindenkori esedékesség időpontjai­ban az elhalálozás napját követő legközelebbi lakbérévnegyed végéig azt az özvegyi (elvált feleséget megillető) lakáspénzt, amelyre az elhalt anyának igénye lett volna, ha életben maradt volna. (3) Egyebekben a 23. §. rendelkezéseit a jelen §-ban megállapított átmeneti ellátásokra is megfelelően alkalmazni kell, azzal, hogy a szülőtlen árvák a készpénz­járandóságokat visszafizetni abban az esetben sem kötelesek, ha részükre nevelési járadékot nem állapítanak meg. 33. §. Az árvák ellátásának folyósítása és a nevelési járadék megváltásának tilalma. (1) A nevelési járadékot és az árvákat megillető egyéb járandóságokat az árvák képviseletére hivatott (jogosult, illetve kötelezett) személy kezéhez kell folyósítani. A székesfőváros által fenntartott árvaházakban nevelt árváknak mindennemű járandó­ságát az árvaházi nevelés tartama alatt az árvaház részére át kell utalni. (2) A mostoha anyát e szabályzat szerint az anyával egyenlőnek kell tekinteni. (3) A nevelési járadékot megváltani nem lehet. III. FEJEZET. Egyszersmindenkorra szóló ellátás. A) Végkielégítés. 34. §. Az alkalmazott joga végkielégítésre és a végkielégítés mértéke. (1) Azokat az alkalmazottakat, akiknek még nincs nyugdíjjogosultságot adó, beszámítható 10 (tíz) szolgálati évük (6.—10. §-ok) és akik nyugdíjra, a 42. §. szerint kivételesen sem jogosultak, végkielégítés illeti meg, ha egyébként a nyugdíjjogosultság feltételéül a 13. §. (1) bekezdésének a)—g) pontjait megállapított körülmények reájuk nézve beállottak és a 4. §. szerint az ellátásra való jogosultságot kizáró ok nem forog fent. (2) A nyugdíjra jogosult alkalmazottnak végkielégítésre joga nincs. (3) Az az alkalmazott, akinek a beszámítható szolgálati ideje öt évnél kevesebb, a 13. §, (1) bekezdésének a)—c) pontjaiban meghatározott esetekben csak azzal

Next

/
Thumbnails
Contents