Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
6. 1938. június 22. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 295 - 296
384 1938. június 22-iki közgyűlés. 296. szám. (2) A megszakításnak nem tekinthető időtartam az ellátások megállapításánál általában be nem számítható. Az (1) bekezdés g) és h) pontjaiban megjelölt időnek egy évet meg nem haladó részét, továbbá a d) pont szerint az illetmények élvezete nélkül engedélyezett szabadságnak egy évet meg nem haladó részét azonban a szolgálati időbe — az 57. §. (6) bekezdésében megállapított feltétel teljesítése esetén — be kell számítani. Ez a rendelkezés nem érinti a hadiévek számítására vonatkozóan a 9. §-ban megállapított rendelkezéseket. (3) A felfüggesztett állapotban eltöltött idő [(1) bekezdés f) pont] a szolgálati időbe csak akkor számítható be, ha az alkalmazott részére a felfüggesztés tartamára visszatartott illetményeit egészben vagy részben részére utólag kiutalták és az alkalmazott a felfüggesztés idejére eső nyugdíjjárulékot megfizette. 8. §. A szolgálati évek kedvezményes számítása. (1) A szolgálati időnek kedvezményesen való számítására jogosultak azok, akiknek az illetményszabályzat 3. §-ának (2) bekezdése a)—e) és h) pontjaiban megállapított elméleti képesítésük van, — ideértve az 1923: XVII. t.-c. 70. §-ában említett mérnökkamarai tagságot is, — továbbá azokat az alkalmazottakat, akik a 3. §. (2) bekezdésének b) pontjában említett állásokra — az illetményszabályzat 3. §-ának (7) bekezdése szerint megengedett esetekben — középiskolai (felső kereskedelmi iskolai) végzettséggel nyernek kinevezést. (2) Figyelemmel az illetményszabályzat 3. §-a (4) bekezdésének a rendelkezéseire, az (1) bekezdésben említett elméleti képzettséggel egyenlőnek kell tekinteni a szabályzat életbeléptetésének időpontjában már alkalmazottak szolgálati idejének a 6. §. szerint való számításánál az 1883: I. t.-c. 3. §-ában említett államtudományi államvizsgát, valamint a budapesti tudományegyetemen az 1920 : XXXI. t.-c.-el felállított közgazdasági karon szerzett oklevelet, az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság által kiállított, illetve honosított középiskolai tanári oklevelet, továbbá bármely hazai főiskolán (akadémián) szerzett tanulmányi végzettséget, oklevelet, végbizonyítványt, ideértve a katonai akadémiákat is, amelyre a felvételnek a feltétele a középiskolai érettségi vizsgának, vagy ezzel tanértékre egyenlő iskolai végzettségnek az igazolása, ha a tanulmányi végzettség (oklevél) megszerzéséhez az érvényes tanulmányi rend szerint legalább négy év volt szükséges, ideértve a kötelező gyakorlati időt is. (3) Az (1) és (2) bekezdések alapján a szolgálati idő kedvezményes számításának legkorábban az erre jogosító elméleti képesítés, tanulmányi végzettség igazolásától, azonban minden esetben csak attól az időponttól van helye, amelyben az alkalmazott az elméleti képesítést, tanulmányi végzettséget igazolta, illetve az illetményszabályzat 3.§-ának (7) bekezdése alapján a megfelelő elméleti képesítés nélkül ilyen képesítéshez kötött állásra kinevezést nyert. (4) Az (1)—(3) bekezdésekben megállapított feltételek fenforgása esetében a beszámítható szolgálati időnek minden hét hónapját nyolc hónapnak kell számítani. (5) A nyugdíjjogosultságot biztosító legrövidebb szolgálati idő [10. §. és 13. §. (1) bekezdés] szempontjából a szolgálati idő kedvezményes számításának nincs helye, de ennek eltelte után a szolgálati időt visszamenőleg is kedvezményesen kell számítani. 9- §• Hadiévek számítása. (1) Az 1914—1918. évi háborúban (világháborúban) résztvett olyan alkalmazott szolgálati idejéhez, aki a nyugdíjra jogosító legrövidebb beszámítható szolgálati időt (13. §.) már megszerezte, saját, illetve özvegye vagy árvája kérelmére annyiszor egy hadiévet kell hozzászámítani, ahány naptári évben legalább három hónapon át katonai szolgálatot teljesített, vagy — tekintet nélkül katonai szolgálatának időtartamára — ahány naptári évben harcban vett részt, vagy az ellenség előtt megsebesült,