Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938

4.1 1938. május 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a városi vámokról

19

38. május 11-iki közgyűlés. 204. szám. 179 Szabályrendelet a városi vámokról. I. FEJEZET. Általános rendelkezések. !•§• A székesfőváros városi vámszedési joga és a városi vámszedés módja. (1) A székesfőváros a területére bármilyen módon érkezett minden ingójószág (a következőkben: »áru«, vagy »szállítmány«) után az 1930. évi XVIII. t.-c. 73. §. 1. bekezdésének e) pontja alapján városi vámot szed. (2) A székesfőváros a városi vámot saját közegei és a szükséghez képest a polgármester által megbízott közlekedési vagy szállítási vállalatok útján veti ki és szedi be. (3) A befizetett városi vámot visszatéríteni általában még azon a címen sem lehet, hogy az árut a székesfőváros területéről elszállították. Ez alól a szabály alól csak az ebben a szabályrendeletben meghatározott esetekben van kivételnek helye. (4) A kellő határidő alatt le nem rótt városi vám és bírság behajtása tekintetében a közadók kezelésére vonatkozó törvényes rendelkezések az irányadók. II. FEJEZET. Különös rendelkezések. I. RÉSZ. A székesfőváros területére vasúton, úszómüveken, vagy légijárómüveken behozott szállítmányokra vonatkozó különleges rendelkezések. 2- §• A vasúton, úszómüveken, vagy légi járóműveken behozott szállítmányok után járó városi vám fizetési kötelezettsége, esedékessége és kulcsa. (1) A vasúton, úszóműveken, vagy légijáróműveken behozott szállítmányok után járó városi vámok a szállítmányoknak a székesfőváros közigazgatási területére való belépésükkor esedékesek. (2) A városi vám a címzettet és mint dologi tartozás a szállítmányt is terheli. A szállítási vállalatok a szállítmányt a városi vám lerovása nélkül nem adhatják ki. (3) A városi vámot a városi vámdíjjegyzék 1.—14. tételeibesorozott áruk után a fuvarokmányon feltüntetett súly alapulvétele mellett métermázsánkint bruttósúly után a 18. §-ban részletezett I. díjszabás szerint, a díjjegyzék 17.—19. tételei alatt külön megnevezett cikkek után pedig a 18. §. B) »Darabonkint fizetendő városi vámdíjak« 17.—19. díjtételei szerint darabonként kell kivetni és beszedni. (4) Az 50 kg és ezen aluli mennyiség után az 1 métermázsára megállapított díjtétel feleösszegét kell kivetni, az 50 kg-on felüli mennyiségnél pedig annyit, mint 1 métermázsa után. (5) A városi vám kivetésénél jelentkező tört filléreket egész fillérre kell fölfelé kikerekíteni. (6) Amennyiben valaki egy szállítási okmánynyal különböző városi vámdíjtétel alá tartozó árukat hoz be a székesfőváros területére és azokat árunemenkint minőség és súly szerint részletezi, úgy minden, árut a megfelelő díjtétel szerint kell elvámolni. Ha azonban az áruk a szállítási okmányon árunemenkint minőség és súly szerint részletezve nincsenek, akkor az egész szállítmányt az ebben a szállítmányban levő annak az árunak a vámdíjtétele alá kell vonni, amely áru a legmagasabb vámdíjtétel alá tartozik. (7) Ha valamely áru, nemének és minőségének közelebbi, tüzetes megjelölése helyett oly általános vagy gyüjtöelnevezéssel szerepel a fuvarokmányban, amelynek alapján több díjtétel alá sorozható, ily esetben mindig a gyüjtőelnevezés szerinti legmagasabb díjtételt kell alkalmazni. Az így lefizetett városi vámból azonban a 4. §. (1) bek. alapján városi vámvisszatérítésnek van helye, ha a városi vámok beszedésével megbízott közlekedési (szállítási) vállalat által felvett úgynevezett tényálladéki jegyzőkönyvből, illetőleg az adóhivatali kirendeltség által tartott szemle alapján a szállítmányban levő áru nemét, minőségét s így alacsonyabb díjtételbe való tartozását meg lehet állapítani. 3. §A vasúton, úszóműveken, vagy légijárómüveken behozott szállítmányok városi vámmentessége. (1) A városi vám fizetésének kötelezettsége alól mentesek: 1. az államfő tulajdonában levő javak és igazoltan az udvartartás címére érkező szállítmányok ; 2. a m. kir. államkincstár tulajdonában levő javak, ha azok fuvarokmányán címzettként és feladóként is valamely magyar közhatóság, közhivatal (bírói, közigazgatási és katonai hivatalok, ideértve a m. kir. dohányjövedéket, a m. kir. sójövedéket és a m. kir. posta- és távirdahivatalt, de nem értve ide a kincstár többi kereskedelmi vállalatait, mint állami gépgyár, állami fürdő stb.) szerepel;