Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1938
4.1 1938. május 11. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 197
172 1938. május 11-iki közgyűlés. 196—1 97. s zám. Géza, Szabó József, Szakái Antal dr., dr. Wenczel Árpád, dr. Lamotte Károly, dr. Feigler Károly, Wossala Sándor, dr. Salamon Géza, dr. Bódy László, dr. Felkay Ferenc, dr. Morvay Endre, dr. báró Babarczy István, dr. Rosta János, dr. HoronyPálfi Aurél; »nem«-mel, tehát a polgármesteri előterjesztés ellen senki sem szavazott. Ezt a határozatot a közgyűlés az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-ának első bekezdése alapján kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !197. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 302.654/1938— III. számú előterjesztését a Budapest-Pasaréti Református Missziói Egyházközségnek kérelme, templom és egyházi épületek céljára szükséges székesfővárosi területek átengedése iránt. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára a II. ker., Lupény-, Toroczkó- és Katalin-utcák között fekvő 11514/20. és 11514/21. hrszámú, összesen 600-80 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi telkeknek templom, paplak és egyházi célokat szolgáló épületek létesítése céljára évi 20 aranypengő úrijogelismerési díj fizetése mellett a Budapest-Pasaréti Református Missziói Egyházközség részére való ingyenes használatbaadását elhatá• rozza azzal a feltétellel, ha az Egyházközség a szóbanlévő terület tényleges átadása előtt megfelelően igazolja, hogy az előzetesen bemutatott és a székesfőváros által elfogadott tervek alapján létesítendő épületek felépítéséhez szükséges összeg felett — a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján — rendelkezik, egyúttal felhatalmazza a közgyűlés a polgármestert, hogy amennyiben az Egyházközség ezt a körülményt igazolja, a terület tényleges átadása iránt intézkedhessek. A közgyűlés a fentemlített székesfővárosi telkek ingyenes használatba adásával kapcsolatban az alábbi feltételeket köti ki: 1. Amennyiben az Egyházközség a templom építésére tervpályázatot ír ki, a bírálóbizottságban való képviseltetésre a székesfővárost is fel kell kérnie. 2. Az Egyházközség a használatba adott területen csak a környékbe beilleszkedő és a megállapítandó beépítési módnak megfelelő épületeket létesíthet olyan tervek alapján, amelyeknek kivitelezéséhez a székesfőváros mint telektulajdonos előzetesen hozzájárult. A területen kizárólag templom, paplak és egyházi célokat szolgáló felépítmények létesíthetők és az azokban lévő helyiségek politikai párt, társaság, vagy alakulat részére sem alkalmilag, sem bérbeadás útján rendelkezésre nem bocsáthatók. 3. Az Egyházközség köteles a közgyűlési határozat keltétől számított két éven belül a használatra átengedett területet átvenni, az átvételtől számított két éven belül az építkezést megkezdeni, az építkezés megkezdésétől számított további két éven belül az építkezést befejezni és a felépítményeket végleges rendeltetésüknek átadni. 4. Ha az Egyházközség a 3. pontban felsorolt határidőket be nem tartaná, vagy a területen létesített felépítmények felett akár egészben, akár részben a megállapított használattól elétőren rendelkeznék, ha a területet nem a fent megállapított célra használná, ha a használati jogot másra átruházná, vagy a telkeket megterhelné, vagy a felépítmények feletti rendelkezési jogát csak részben is elvesztené, a terület használati joga megszűnik és a területet a rajta levő felépítményekkel és azoknak összes tartozékaival együtt a székesfőváros közönsége azonnal visszaveheti anélkül, hogy az Egyházközség, vagy más a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármilyen címen megtérítést, vagy kártérítést követelhetne. 5. Az Egyházközség a terület használati jogát másra át nem ruházhatja és az ingatlant, vagy a használati jogot nem terhelheti meg. 6. A terület tényleges átadásától kezdve a terület és a rajta létesítendő felépítmények után fizetendő mindennemű kiadást, beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tulajdonosát terhelnék, tehát az adókat, illetékeket, illetékegyenértéket, vízdíjat, stb., továbbá az ingatlanok után a jelenleg fennálló, vagy a jövőben hozandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek, stb. alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat, valamint minden egyéb kiadást a használat tartama alatt mindenkor az Egyházközség tartozik viselni olyképen, hogy a székesfővárost az ingatlan után a használat ideje alatt semmiféle kiadás ne terhelje. 7. Az Egyházközség köteles a telkeket terhelő, esetleg már előírt és nyilvántartott útburkolási és csatornázási járulékokat a terület átvételétől számított 30 napon
