Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

12.11 1937. november 12. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 590

426 1937, november 12-iki közgyűlés. 590. szám. nek autobuszközlekedéssel való ellátása úgy a főváros egyetemes közlekedési politikája, mint egyetemes fejlődése szempontjából feltétlenül szükséges, ezen beállítandó vonalak közül is elsősorban az Újlaki hegyvidék lakosságának jogos igényeit vegye tekintetbe annál is inkább, mert az Újlaki hegyvidék (Törökvész, Vérhalom, Guggerhegy, Újlak) autóbuszjáratának megindításához szükséges útvonal megépítését a székesfőváros közgyűlése a folyó évi költségvetési tárgyalás folyamán elhatározta és ezen útvonal 1938 tavaszán kiépül és ezen megindítandó autóbuszjárat (Zsigmond-tér, Újlaki-templomtól Pasaréti-templomig, úgynevezett Zöldmáli-vonal) az Újlaki hegyvidék 10.000-re menő lakosságának jogos közlekedési igényeit fogja kielégíteni, a hegyvidék lakosságának véglegesen beígértetett, de ezen felül idegenforgalmi szempontból és a főváros egyetemes közlekedési politikája szempontjából is elengedhetetlenül szükségese Katona János bizottsági tag következő indítványát: »MiveI a Teleki-tér mai kialakítása, illetőleg felhasználása sem városszépészeti, sem közegészségi, sem erkölcsrendészeti, sem idegenforgalmi szempontból ma már nemcsak, hogy meg nem felelő, hanem egyenesen bántó és semmiféle vonatkozásban fenn nem tartható, kérje fel a közgyűlés a polgármester urat, hogy utasítsa az illetőkes ügyosztályokat oly városszabályozási tervezet elkészítésére, amely lehetővé teszi a dísztemető közvetlen szomszédságában levő zsibárusbódék, egy városkép szempontjából is megfelelő csarnokba való elhelyezését, vagy erről a helyről való kitelepítését és lehetővé teszi oly élelmiszerbódék építését, amelyek a főként közegészségügyi szempontból tűrhetetlen rozoga alkotmányokkal szemben városkép szempontjából sem eshetnek kifogás alá.« Kertész Elemér bizottsági tag következő indítványát: »Indítványozom, hogy a közgyűlés kérje fel a polgármester urat olyirányú intézkedés megtételére, hogy addig is, amíg a 68-as villamosvonal Rákosfalváig való meghosszabbítása lehetővé válik, egy villamospótló autobuszrelációnak beállítását elrendelni szíveskedjék olyképen, hogy az átló szerint kösse össze a XIV. kerületnek belső, tehát elöljáróság körüli területét a rákosfalvai résszel. Ugyancsak indítványozom, hogy intézkedjék a polgármester úr oly értelemben, hogy a 68-as villamosvonal keresztezésénél, ahol sokszor 5—6 percig is várni kell az ellenkező irányból befutó villamoskocsikra, a legsürgősebben állíttasson fel egy fedett váróhelyiséget, hogy a várakozó közönség az időjárás viszontagságaitól erre az időre védve legyen.« Lázár Emil bizottsági tag következő indítványait: »Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága felkéri a polgármester urat, hogy idegenforgalmi, városrendészeti és közegészségügyi okokból kötelezze a polgármesteri VIII. ügyosztályt a Sertésközvágóhíd alatti tönneléklerakodóhely rendezésére és elkerítésére.« »A közgyűlés felkéri a polgármester urat, hogy az elsőfokú ipari kihágási bíráskodás felügyeletére, a másodfokú bírói tevékenység ellátására, munkásvédő rendelkezések betartásának ellenőrzésére és új szociális szabályrendeletek kezdeményezésére az ipari és közgazdasági ügyosztályt állítsa vissza. Ezen ügyosztályban egyesítse a főváros összes, a magániparral és kereskedelemmel kapcsolatos teendőket.« •Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága felkéri a polgármester urat, hogy: az V., VI., VII., VIII., IX., XI., XIV. közigazgatási kerületekben működő kihágási bírák számát a minimális munkabérek és munkaidőrendeletek ügyében beadott feljelentések gyorsabb elintézése céljából emelje fel.« Lotz Antal ár. bizottsági tag következő indítványát: »Minthogy a főváros közlekedésének egyik legforgalmasabb gócpontja, a Kálvin-tér, alakjánál és mai elrendezésénél fogva rendeltetésének nem felel meg, kérje fel a t. közgyűlés a polgármester urat, hogy a Kálvin-tér rendezését az 1938. évben készíttesse el és a szükséges előfeltételeket, úgymint BSzKRt-vágány átrendezését és a közművek átépítését biztosítsa.« Nagy Antal bizottsági tag következő indítványát: »A kisiparosság talpraáliásának egyik nagy akadálya a tőkehiány úgyannyira, hogy a legtöbb esetben nincs módja arra, hogy a valóban kínálkozó kevés munkaalkalmat kihasználhassa, mert a megrende esek kiviteléhez szükséges anyagi eszközökkel nem rendelkezik és ugyancsak nem rendelkezik a hitel igénybevételéhez szükséges bankszerű fedezetekkel sem. Amennyiben veszteségi tartalékalap létesítése a folyó évi költségvetés terhére már nem volna lehetséges, úgy ily veszteségi tartalékalap az intézet alaptőke emelésével kapcsolatban az intézet tartaléktőkéje terhére jelöltessék ki. A közgyűlés adjon utasítást arra, hogy a Budapesti Kisipari Hitelintézet alaptőkéje a jövő évben, tekintettel az újabb hitelművelet bevezetésére, legalább 600.000 pengővel emeltessék.* &