Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 351 - 352 - 353

1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 353. szám. 327 (9) Az üzemvezető köteles az üzemi választmány, illetve a választmány tagjai által az ülésben hozzá intézett kérdésekre szóbelileg, vagy a választmány határozata folytán írasbelileg minden olyan felvilágosítást megadni, amely szükséges arra, hogy a választmány általában az üzemvitelről, vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék; ebből a célból a választmány kívánságára az üzleti könyvekben foglalt egyes bejegyzéseket a választmánynak bemutatni köteles (16. §. 5. bekezdés —1934: XII. t.-c. 21. §. 9. bekezdés). 15. §. Az üzemi választmány szervezete és működése. (1) Az üzemi választmány hat tagból áll. Négy tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése saját tagjai közül, két tagot pedig külső szakértők közül választ; a külső szakértők közül az egyik tagot a törvényhatósági bizottság közgyűlése a polgármester által kijelölt egyének közül választja (12. §. 1. pont, 13. §. 1. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. 2. bekezdés). (2) Az üzemi választmány tagjává nem lehet kijelölni és nem lehet megválasztani olyan személyt, aki a székesfőváros üzemeivel versenyző vállalatnál (üzemnél, cégnél stb.) közvetlenül, vagy közvetve érdekelt (1934: XII. t.-c. 21. §. 3. bekezdés). Ha az érdekeltség később merül fel, a megbízást a megbízónak haladék nélkül vissza kell vonnia. (3) Az üzemi választmány tagjainak a megbízatása három évre szól (1934: XII. t.-c. 21. §. 2. bekezdés). (4) Az üzemi választmány elnökét és helyettesét az üzemi választmánynak a törvényhatósági bizottság tagjai sorából választott tagjai közül a polgármester jelöli ki (13. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. 2. bekezdés). (5) A megbízó a megbízást bármikor visszavonhatja (1934: XII. t.-c. 21. §. 4. bekezdés). (6) Az üzemi választmány ülésén az üzemvezetőnek, valamint az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, továbbá a tiszti főügyésznek, a főszámvevőnek, a számszéki igazgatónak, illetőleg kiküldötteiknek tanácskozási joguk van (1934: XII. t.-c. 21. §. 5. bekezdés). (7) Az üzemi választmány tagjai a működésük során tudomásukra jutott hivatali és üzleti titkot megőrizni tartoznak (1934: XII. t.-c. 21. §. 6. bekezdés). (8) A törvényhatósági bizottság közgyűlése az üzemi választmány tagjai részére az üzem terhére ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja (12. §. 2. pont, — 1934: XII. t.-c. 21. §. 7. bekezdés). (9) Az üzemi választmány jegyzője az üzemvezető által kirendelt üzemi tisztviselő (14. §. 7. bekezdés, 18. pont). (10) Az üzemi választmány üléseit szükség szerint tartja. (11) Az elnök — akadályoztatása esetén helyettese — az ülést bármikor összehívhatja, a polgármesternek, az illetékes alpolgármesternek, az üzem szerint illetékes ügyosztály vezetőjének, az üzemvezetőnek vagy három választmányi tagnak a kívánságára haladéktalanul összehívni tartozik. (12) Az üzemi választmány határozatképes, ha összes tagjait és a tanácskozási joggal bíró tisztviselőket meghívták s az elnökkel együtt legalább három tag jelen van. (13) A napirendet az üzemvezető meghallgatásával az elnök állítja össze és a meghívóval együtt a választmány tagjainak megküldi. (14) A napirendre a polgármester, az illetékes alpolgármester, az üzem szerint illetékes ügyosztályvezető, vagy az üzemvezető által kívánt ügyeket fel kell venni. (15) Napirend előtt felszólalni csak az üzemi választmány engedélye alapján szabad. (16) Az ügyeket az üzemvezető terjeszti az üzemi választmány elé. (17) Az üzemi választmány tagjai a napirendhez nem tartozó indítványaikat, előterjesztéseiket, vagy egyéb észrevételeiket csak a napirend letárgyalása után terjeszthetik elő, ha az elnöknek bejelentik. (18) Az üzemi választmány tanácsát, véleményét és egyéb elhatározását szótöbbséggel hozott határozattal nyilvánítja; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóban, akár írásban közölhető (1934: XII. t.-c. 21. §. 8. bekezdés).