Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 348 - 349 - 350

1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 350. szám. 319 d) aki a közterületen lévő és a közcsőhálózathoz tartozó csöveket, csapokat vagy egyéb szerelvényeket megrongálja, vagy azokon jogosulatlanul munkát végez (10. §.-12. §.); e) aki a közterületen lévő vízvezetéki berendezéseket engedély nélkül használja (11. és 12. §§.); f) aki a felügyeletet és az ellenőrzést, vagy a Vízművek közegeinek munkáját akadályozza vagy meghiusítja (36—41. §.); g) aki valamely vízvezetéki kifolyót a rendeltetésének megfelelő használaton túl szándékosan, vagy gondatlanságból nyitva tart; h) aki az ólompecséttel lezárt tűzcsapot jogtalanul fölnyitja (24. §.); i) aki a vízmérőt önhatalmúlag helyéről eltávolítja, megrongálja, vagy ólomzárát megsérti (40. §.); k) aki a 47. §. értelmében lezárt vezetékről az ólompecsétet eltávolítja, vagy a lezárt vezeték megkerülésével használja a vizet. (2) Mindezekért a mulasztásokért a székesfővárossal szemben az ingatlan tulajdonosa felelős. A haszonélvező az ingatlantulajdonossal azonos elbírálás alá esik. Ha a b).> f)> S) és k) pontokban felsorolt mulasztásokat a bérlő, illetőleg a lakó követi el, akkor ezekért a mulasztásokért a bérlő, illetőleg a lakó felelős. (3) Ha a felsorolt mulasztásokban a szerelő iparos is közreműködik, akkor a bírság reá is kiszabható. (4) A családtagok, cselédek és más alkalmazottak mulasztásáért az illető családfőt (háztulajdonost, bérlőt, lakót) kell a pénzbírsággal megróni. (5) A bírságpénzek a székesfővárosi szegényalapot illetik. VIII. Hatóságok. 52. §. Jogorvoslatok a Vízmüvek intézkedései és fizetési meghagyásai ellen. (1) A vízdíjaknak, a vízmérőhasználati és vizsgálati díjaknak, valamint a fél számlájára végzett munkák költségeinek, továbbá a megrongált, vagy hiányzó vízmérőért az ingatlan tulajdonosát, illetve a külön vízmérővel ellátott helyiségek bérlőjét terhelő kárösszegnek kivetése, biztosítása és behajtása ügyében a Vízművek részéről tett intézkedések ellen jogorvoslat iránt előterjeszthető kérelmek fölött való döntéseknél elsőfokú hatóság az a kerületi elüljáró, akinek kerületében az ingatlan fekszik, másodfokú hatóság a Közigazgatási Bizottság Adóügyi Bizottsága. (2) A vízdíjak, vízinérőhasználati és vizsgálati díjak, valamint a fél számlájára végzett munkák költsége kérdésében hozott másodfokú határozatok ellen birtokon kívül a Közigazgatási Bírósághoz panasznak van helye. (3) E Szabályrendelet alapján felmerülő minden egyéb kérdésben elsőfokú hatóság az illető kerületi elüljáró, másodfokú hatóság a székesfőváros polgármestere. Ennek véghatározata ellen birtokon kívül az 1929. évi XXX. t.-c. 50. §-ban felsorolt esetekben felülvizsgálati kérelemmel lehet a belügyminiszterhez fordulni. (4) A jogorvoslatok iránt a kérelmeket mindenkor a kézbesítést követő naptól számított 15 nap alatt kell benyújtani. (5) E szakasz értelmében a kerületi elüljárók által hozott elsőfokú és az Adóügyi Bizottság által hozott másodfokú véghatározatok ellen a Vízművek is élhet jogorvoslattal. IX. Vízvezeték rongálásáról. Vízvezetékek védelme. A Vízművek épületei, gépi és egyéb berendezései, csővezetékei, szerelvényei és egyéb alkotórészei, valamint a Vízművek által szállított víz a vagyonbiztonsági és vízjogi, közegészségi szempontból pedig a büntetőtörvények védelme alatt állanak.