Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 348 - 349 - 350

1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 350. szám. (7) Elektromos árammal dolgozó berendezéseknek üzemi vezetékét a vízvezetéki csőhálózattal összekötni, illetőleg azon keresztül földelni nem szabad (üzemi földelés). Feszültség alatt nem álló fémrészek földelésére (védőföldelés) a vízvezetéki hálózatot csak a Vízművek külön engedélye alapján szabad felhasználni. Az engedély feltételeit pontosan be kell tartani (51. §.). (8) Villámhárítókat csak a házi vízvezetéki hálózat alapvezetékéhez szabad kapcsolni. Azonban ilyen kapGsolás is csak akkor létesíthető, ha a villámhárító berendezésnek ezenkívül szabályszerűen elkészített külön földelése is van. Minden ilyen esetben azonban a Vízművektől külön engedélyt kell kérni és az engedély feltételeit pontosan be kell tartani (51. §.). Az engedély iránti kérelmet a 17. §-ban meghatározott módon kell felszerelni. (9) Magánvezetéki berendezéseket közterületen elhelyezni nem szabad. 21. §. Kifolyószelepek és csővezetékek méretezése. (1) A kifolyószelepek, illetőleg csatlakozások belső átmérőit a Vízművek állapítja meg. (2) Az ingatlanok főelosztó csővezetékét (alapvezetékét) a helyi viszonyoknak megfelelően önmagában záródó vezetékké (körvezeték) kell kiképezni. (3) A csővezetékeket a rendelkezésre álló víznyomás, a várható tényleges vízfogyasztás és a csősurlódás figyelembevételével kell méretezni. (4) Az alapvezetékek és felszállóvezetékek méreteit rendes vízfogyasztás és nem túlságosan hosszú vezetékek esetén úgy kell megválasztani, hogy azok belső átmérője: 1— 2 kifolyóhelyig 13 % 3—6 « 20 « 7—20 « 25 « 21— 40 « 32 « 41— 60 « 40 « 61—120 « 50 « legyen. (5) Ennél a számításnál a vízzel öblített székek és bidék félkifolyóhelynek vehetők, minden egyéb kifolyóhelyet azonban egy egész kifolyóhelynek kell számítani. (6) Olyan ingatlanoknál, amelyeknél a kifolyóhelyek nagy száma, vagy más okok következtében az átlagostól eltérő vízfogyasztás várható, az alapvezetékek méreteit számítással kell meghatározni és ezt a számítást a berendezési tervhez (17. §. e) pontja) kell mellékelni. 22. §. Csővezetékek anyaga és súlya. (1) A vízvezetéki berendezések csövei készíthetők ólomból, öntöttvasból, kívül-belül horganyozott folytacélból, vörösrézből, továbbá olyan anyagokból, amelyeknek vízvezetéki csövek céljaira való felhasználására a székesfőváros polgármestere helyhatósági engedélyt adott (29. §. 1. bekezdés). (2) A csövek falvastagságának minden ponton egyenlőnek kell lennie. (3) Olomcsövek 25 %-es belső átmérőig csak akkor használhatók, ha jól hajlítható hutaólomból készültek és megfelelő belső ónozásuk (90% óntartalmú ónnal) van. Az ólomcsövek három nyomásfokozatnak megfelelő falvastagságát és folyómétersúlyát az alábbi táblázat határozza meg: Belső $ % 4 légkör 6 légkör 10 légkör y o m á s i g külső iS falv. súly külső Q falv. súly külső Ki falv. súly % kg/fm % kg/fm % kg/fm 10 16 3-0 1-39 18 4-0 2-00 20 5-0 2-68 13 21 4-0 2-43 24 5-5 3-64 26 6-5 4-53 20 29 4-5 3-94 32 6-0 5-56 34 7-0 6-75 2b 35 5-0 5-36 39 7-0 800 43 9-0 10-93 A csövek súlytűrése ± 5%