Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937
9. 1937. június 23. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 309 - 310
1937. június 23-iki rendkívüli közgyűlés. 309—310. szám. 255 !309. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 321.705/1936—111. számú előterjesztését a VI. ker., Babér-, Tomori-, Agyag- és Madarász Viktor-utca által határolt telektömb beépítési módjának módosítása és a VI. ker., Külső Váci-úti r. kat. egyházközség részére kultúrházépítés céljára területátengedése iránt. • A székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése a polgármesternek a városrendezési és magánépítési, valamint a pénzügyi szakbizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára a VI. ker., Angyalföldön fekvő 26.085/18. hrszámú székesfővárosi telekből a Babér-, Tomori-, Agyag- és Madarász Viktor-utca által határolt rész beépítési módjának a polgármesteri III. ügyosztály térképtárában őrzött 44. XXVI/17. c. tt. számú térrajz szerint való módosításától feltételezetten az említett térrajzon lila színű A) betűvel megjelölt mintegy 100.00 négyszögöl területnek kultúrház elhelyezése céljából a VI. ker., Külső Váci-úti Szent Mihály főangyalról elnevezett r. kat. Egyházközség részére évi 20 aranyanpengőt úrijog elismerési díj fizetése mellett használatra való átengedését elhatározza azzal a feltétellel, ha az Egyházközség a közgyűlési határozat keltétől számított két éven belül igazolja, hogy az előzetesen bemutatott és a székesfőváros által elfogadott tervek alapján létesítendő kultúrház felépítéséhez szükséges összeg felett — a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján — rendelkezik, továbbá felhatalmazza a közgyűlés a polgármester urat, hogy amennyiben az Egyházközség ezt a körülményt igazolja, a terület tényleges átadása iránt intézkedhessek. A közgyűlés a szóbanlévő terület használatra való átengedésével kapcsolatban a következő feltételeket köti ki : 1. Az Egyházközség a székesfőváros által ezen a telektömbön építendő plébániaépülettel azonos alapterülettel és azonos homlokzati kiképzéssel tartozik a létesítendő kultúrházat felépíteni szabályszerű építési engedély és olyan tervek alapján, amelyek kivitelezéséhez a székesfőváros mint telektulajdonos hozzájárult. 2. Az Egyházközség köteles a terület használatra való átengedésére vonatkozó határozat keltétől két éven belül a területet ténylegesen átvenni és az átvételtől számított két éven belül a kultúrház építését megkezdeni, az építkezést egy év alatt befejezni és a felépítményt végleges rendeltetésének átadni. 3. A létesítendő épületben áz Egyházközség hivatalos helyiségein kívül csak kulturális és szociális célokat szolgáló intézmények helyezhetők el. A székesfőváros egy szoba konyhából, valamint a szükséges mellékhelyiségekből álló lakáson kívül más lakás létesítését ebben az épületben nem fogja engedélyezni, továbbá nem járul hozzá mozi, italmérési engedéllyel rendelkező kör, üzlet és hasonló intézményeknek a kultúrházban való elhelyezéséhez. 4. A használatra átengedett terület használati joga másra át nem ruházható, az ingatlan, vagy annak használati joga telekkönyvileg nem terhelhető meg. 5. Ha az Egyházközség a 2. pontban megállapított határidő alatt a kultúrházat fel nem építené és rendeltetésének nem adná át, vagy a felépítmények felett akár részben, akár egészben a használattól eltérően rendelkeznék, ha a területet, illetőleg a felépítményt nem a megállapított célra használná, ha a felépítmények feletti szabad rendelkezési joga bármely oknál fogva részben vagy egészben megszűnnék, a terület használati joga is megszűnik és a használatba adott területet a felépítményekkel és minden egyéb tartozékaival együtt a székesfőváros közönsége azonnal visszaveheti anélkül, hogy az Egyházközség vagy bárki más a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármilyen címen megtérítést, vagy kártérítést követelhetne. 6. A terület átadásától kezdve a használatba adott terület és a rajta létesítendő felépítmények után teljesítendő mindennemű kiadást, beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tulajdonosát terhelnék, tehát az adókat, illetékeket,'illetékegyenértéket, vízdíjat stb., továbbá az ingatlan után a jelenleg fennálló, vagy a jövőben hozandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek stb. alapján kivétendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor az Egyházközség tartozik viselni olyképen, hogy a székesfővárost az ingatlan után a használat ideje alatt semmiféle kiadás ne terhelje. 7. Az Egyházközség köteles a terület tényleges átadásától kezdve úrijog elismerési díj címén°évenkint 20 aranypengőt minden év január 2. napján a székesfőváros központi pénztárába befizetni. !310. Tárgyalja a közgyűlés a polgármester 306.025/1937— III. számú előterjesztését a Budapest Baross-téri Református Missziói Egyházközség kérelme a XIV.
