Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - 265 - 266

236 1937. június 2-iki közgyűlés. 266. szám. írásban két példányban bejelenteni a szesz feldolgozásának pontos idejét, a feldolgozásra kerülő szesz pontos mennyiségét és alkoholtartalmát, a szeszből előállítandó édesített szeszes italok nemét, mennyiségét és alkoholtartalmát. A bejelentésekkel egyidejűleg a szeszfogyasztási adópótlékkal megrótt és felhasználandó szeszmennyiség, valamint a szeszből készítendő közönséges százfokú szeszmérővel közvetlenül meg nem állapítható alkoholtartalmú szeszes italok után fizetendő szeszadópótlék közötti különbözet a ker. adószámviteli osztálynál befizetendő. (7) A közönséges százfokú szeszmérővel közvetlenül meg nem állapítható alkoholtartalmú szeszes italokat előállító italmérők és italárusok édesített szeszes italforgalmukról kötelesek árujegyzéket vezetni és azt, valamint az általuk beszerzett szeszesfolyadékokra vonatkozó számlákat, továbbá a szesz feldolgozására vonatkozó bejelentéseket 5 (öt) éven át megőrizni, azokat az ellenőrzést teljesítő közegeknek felmutatni és elismervény ellenében kiszolgáltatni. 21. §. A sörfogyasztási adópótlék. (1) A székesfőváros területén termelt sör után esedékes sörfogyasztási adópótlékot a székesfőváros területén való forgalombahozatalkor, legkésőbb azonban a következő hó 8. napjáig kell megfizetni. (2) A sör termelése felett rendszeres felügyeletet gyakorló m. kir. pénzügyőrségek ellenőrzik a sörfogyasztási adópótlék lefizetésének megtörténtét is. III. Vegyes rendelkezések. 22. §. Büntető rendelkezések. (1) Mindazon mulasztás, vagy cselekmény, amely ezen szabályrendelet alapján szedhető fogyasztási adókat, illetve adópótlékokat megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, súlyos jövedéki kihágás és az 1923. évi XXXIII. t.-c. 3. §.-a alapján a megrövidített, vagy a megrövidítés veszélyének kitett adó, illetve adópótlék négyszeres összegétől annak nyolcszoros összegéig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (2) Minden egyéb, a jelen szabályrendelet és az ennek alapján kiadott engedélyek rendelkezéseibe ütköző cselekmény, vagy mulasztás mint kisebb jövedéki kihágás, az 1923. évi XXXIII. t.-c. 3. §-a alapján 1000 pengőig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. (3) Az (1) és (2) bekezdés szerint minősülő súlyos, illetve kisebb jövedéki kihágások megtorlására irányuló büntető eljárást az 1923. évi XXXIII. t.-c. 3. §. 8. pontja értelmében a jövedéki büntetőjog anyagi szabályainak megalkotása és a jövedéki büntető eljárás szabályozásáról szóló 18.400/1928. P. M. sz. rendelet alkalmazásával kell lefolytatni. (4) A súlyosabb jövedéki kihágások ügyében elsőfokon a kir. törvényszék mint jövedéki büntetőbíróság, másod- és végsőfokon a kir. ítélőtábla, a kisebb jövedéki kihágások ügyében elsőfokon a m. kir. pénzügyigazgatóság, másod- és végsőfokon a m. kir. pénzügyminiszter határoz. 23. §. Jogorvoslatok. (1) Az adó kivetése, beszedése és visszatérítése tárgyában elsőfokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi bizottsága határoz. A másodfokú határozat ellen az 1896: XXVI. t.-c. 16. §.-a alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. (2) A jogorvoslatokat a határozatok átvételét követő naptól számított 15 nap alatt kell előterjeszteni. (3) Jogorovoslatnak nincs helye az e szabályrendeletben kifejezetten a polgármester diszkrecionális hatáskörébe utalt intézkedések ellen, továbbá az eljáró szerveknek azon cselekménye ellen, amelyeknél a fellebbezés lehetőségét a szabályrendelet kifejezetten kizárja.