Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 263 - 264 - 265 - 266

1937. június 2-iki közgyűlés. 266. szám. 231 seggel bíró pincékbe általában csak lefejtett, tehát seprőmentes bort, továbbá az 1936: V. t.-c. értelmében borjavítás és mustjavítás céljából felhasználható sűrített mustot (fagyasztott bort) és borpárlatot szabad beraktározni. (17) A polgármester évről-évre, a szüreti év megállapításával kapcsolatban intézkedni jogosult, hogy az alábbi feltételtől függően seprős bor és must is feltételes borfogyasztási adómentességgel beraktározható legyen. Ez esetben azonban a bepincézendő seprős bor és must valóságos mennyisége helyett a valóságos bor- és mustmennyiségnek vörös bornál 6%-os, fehér bornál 10%-os forrási veszteséggel, illetve seprőtartalommal csökkentett részét kell feltételes adómentességgel beraktározottnak tekinteni és ennek megfelelően közvetlenül a borszemleívbe bevezetni. (18) Borseprőből, vagy más mesterséges módon bort készíteni és az ilymódon készült mesterséges borokat — a 70.000/1936. F. M. sz. rendelettel megengedett eljárásokkal készített típusborok, csemegeborok, ürmösbor, pezsgőbor és habzóbor kivételével — beraktározni tilos. Ügyszintén tilos a szőlőcefre és borseprő beraktározása is. (19) A feltételes adómentességgel kezelt pincéknek a borszemleivben nyilvántartott számszerű készletéből — a készletfelvételnél megállapított hiány esetén — adómentesen leírható: a) természetes apadás címén, a feltételes adómentességgel kezelt borkészletekben talált valóságos hiány, de legfeljebb a készletfeltételnél talált tényleges készlet havi x

/6%-a; b) megsemmisülés címén az előre nem látható és el nem hárítható esemény következtében a feltételes adómentes raktáron megsemmisült adótárgy tényleges mennyisége abban az esetben, ha a megsemmisülés tényét és körülményeit az engedélyes haladéktalanul, legkésőbb azonban az esemény beálltát követő 24 óra alatt a ker. adószámviteli osztálynak írásban bejelenti és ha a megsemmisülés tényét a vizsgálat kétséget kizáró módon megállapította; c) megromlás címén, az emberi élvezetre, valamint borecetkészitésre és szesztermelésre is alkalmatlanná vált és hivatalosan megsemmisített feltételes adómentesen kezelt bormennyiség teljes egészében, ha ennek romlott minőségét a székesfővárosi vegyészeti- és élelmiszervizsgáló intézetnek, — fél költségére — megtartott vizsgálata igazolja; d) gyártási apadás címén, a pezsgő- és habzóborgyártással foglalkozó cégek által beraktározásra bejelentett borból a gyártásra ténylegesen felhasznált bormennyiségnek tényleges gyártási apadása, de legfeljebb a gyártásra ténylegesen felhasznált bormennyiségnek egyszersmindenkorra 4%-a, amelyben már bennfoglaltatik a gyártásra bejelentett mennyiség természetes apadása és a gyártási folyamat alatt palacktörés, robbanás stb. miatt előálló hiány is. (20) Az előző (19) bek. b), c) és d) pontjai szerinti apadás a szemleívben csak akkor lehet kiadásba helyezni, ha a b), c) és d) pontjaiban körülírt jogcímek fennforgását a polgármester megállapítja és a megsemmisülés, megromlás, illetve gyártási apadás címén előálló hiányok leírását elrendeli, míg a (19) bek. a) pontja szerinti természetes apadást, a készletfelvétel alkalmával kell minden különösebb engedély nélkül, a szemleívben kiadásba helyezni. (21) A székesfővárosi vegyészeti- és élelmiszervizsgáló intézetnek a (19) bek. c) pontja alapján megtartott eljárások körében tett megállapítás ellen jogorvoslatnak helye nincs. 17. §. A húsfogyasztási adó. (1) A húsfogyasztási adó kivetése, beszedése és ellenőrzése az általános szabályok szerint, mégis azonban az alábbi különös rendelkezések figyelembevételével történik. A) Vágó- és kisebb marhák, sertések adóztatása. (2) A székesfőváros egész területére — a 780/1880. és 610/1902. kgy. számú szabályrendelet alapján — érvényben levő közvágóhtdi kényszer folytán a székesfővárosban mindennemű élő vágómarhát (bika, ökör, tehén, borjú), valamint élö kisebb