Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjáról

164 1937. június 2-iki közgyűlés. 243. szám. a temetésről nem gondoskodnának, annak, aki a temetési költségeket viseli, temetési segélyre van igénye. (2) Az igényjogosult tag a 13. §. értelmében igényjogosult családtagjai elhalálozása esetén temetési segélyt igényelhet. (3) A temetési segély mértéke : a) igényjogosult tag elhunyta esetén a (6) bekezdés értelmében figyelembe veendő járandóság kétszerese (200%-a), b) igényjogosult családtag elhunyta esetén a (6) bekezdés értelmében figyelembe veendő járandóság 100%-a. (4) Az (1) bekezdésben említett abban az esetben, ha a tag eltemetéséről nem a jelen szabályrendelet értelmében igényjogosult családtag, hanem más gondoskodik, a temetési segélyt a (3) bekezdés a) pontjában megszabott kereten belül csak a tényleg felmerült temetési költségek erejéig szabad kifizetni. (5) Ha a tagnak nincsen olyan hozzátartozója, aki eltemettetéséről gondoskodik, a temetésről a temetési segély erejéig terjedhető költségösszegen belül az alap maga is gondoskodhat. (6) A temetési segély összegének megállapításánál figyelembe veendő járandóságként a tényleges alkalmazottaknál — a fegyelmi úton felfüggesztett alkalmazottakat is ideértve — a törzsfizetés és az esetleg élvezett nyugdíjba beszámító személyi pótlék, a nyugdíjas és kegydíjas volt alkalmazottaknál, a nyugdíjas és kegydíjas özvegyeknél, valamint a szülőtlen árváknál az élvezett nyugdíj, kegydíj, özvegyi nyugdíj, özvegyi kegydíj, illetve nevelési díj egyhavi összegét kell tekinteni. 26. §. Pénzkölcsön. (1) Az igényjogosult tagok részére megokolt esetekben pénzkölcsön folyósítható. (2) A kölcsön feltételeinek megállapítása és folyósításának engedélyezése az intézőbizottság hatáskörébe tartozik. (3) Az alap hitelezés céljára csak a költségvetésben erre a célra engedélyezett összeget fordíthatja. VII. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 27. §. Kártérítési kötelezettség. (1) Ha a tag vagy igényjogosult családtagja vagy az igényjogosultak nevében és tudtával bárki más a jelen szabályrendelet rendelkezéseinek be nem tartásával az alapnak kárt vagy többletköltséget okozott, a tag az okozott kár vagy többletköltség megtérítésére köteles. A kár összegét az igazgató előterjesztése alapján az intézőbizottság állapítja meg. Ha a tag megtérítési kötelezettségének — ideértve 21. §. (4) bekezdésén alapuló megtérítési kötelezettséget is — a kijelölt határidőben nem tesz eleget vagy eleget tesz ugyan, de visszaélés is forog fenn, az intézőbizottság a tagot az alap által nyújtott szolgáltatások élvezetéből — a járulékfizetési kötelezettség fennmaradása mellett — mind saját személyére, mind pedig igényjogosult családtagjaira nézve meghatározott időre kizárhatja. (2) Az intézőbizottság az általa megállapított kárösszeg (többletköltség) megtérítése céljából az (1) bekezdésben említett megtorláson felül a kártérítésre kötelezett tagra pótjárulékot vethet ki, amely a levonás szempontjából a rendes járulék természetével bír és annak kétszereséig terjedhet. A pótjárulékot az illetményt vagy ellátást folyósító hivatal, intézet, intézmény vagy üzem a tag járandóságaiból levonni és az alapnak átutalni köteles. Az illetményt, illetve ellátást folyósító hatóságot, intézetet, intézményt vagy üzemet a pótjárulék összegével kapcsolatban hozzájárulás nem terheli. (3) Az (1) és (2) bekezdések értelmében alkalmazott megtorlások a kárt okozó fegyelmi vagy bírói úton történő felelősségrevonását nem gátolják.