Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

8. 1937. június 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjáról

156 1937. június 2-iki közgyűlés. 243. szám. intézménytől vagy üzemtől bármily címen élvezett készpénzjövedelme, kivéve a jövedelem azon részét, amely a (3) bekezdés értelmében a járulékfizetési kötelezettség alól mentes. Az elektromos művek, gázművek, vízművek jés a házinyomda igényjogosult nyugdíjas alkalmazottainál a járulék kiszabásánál alapul szolgáló összeghez még azt az összeget is hozzá kell számítani, amelyet a nyugdíjas a 13. §. (2) bekezdése értelmében családi pótlék címén élvezne akkor, ha még tényleges szolgálatban állana. (3) A járulékfizetés kötelezettsége alól mentesek: a lakáspénz, a közlekedési segély, a képviseleti pótlék, a kiszállási és utazási díjak, a kiszállási és utazási költségek és átalányok, a túlóradíjak, az üzemi alkalmazottak részére folyósított ebéd- és vacsorapénzek, a hatósági eljárásokkal és vizsgálatokkal kapcsolatban az eljáró közegeket megillető díjak, az elektromos művek, gázművek, vízművek és a házinyomda nyugdíjas alkalmazottai és ellátást élvező özvegyei részére kizárólag lakáspénz pótlására engedélyezett segélyek, élelmezési díjak és esetenként készkiadások megtérítése címén utalványozott összegek. Abban a kérdésben, hogy valamely járandóság (jövedelem) a járulékfizetés kötelezettsége alól mentes-e vagy nem, kizárólag és végérvényesen a polgármester dönt. (4) A tagokat terhelő járulékot, az illetményt vagy ellátást fo'yósító hatóság, intézet, intézmény vagy üzem a tagok járandóságaiból levonni és a hatóságot stb. terhelő azonos összegű járulékkal együtt az alapnak havonkint befizetni (átutalni) köteles. (5) A szabályszerűen levont járulékok vissza nem téríthetők. (6) Az alap igazgatójának jogában áll a járuléklevonás helyességét a polgármester előzetes engedélye alapján az alapnál szolgálatot teljesítő tisztviselők vagy a polgármester által erre a célra rendelkezésre bocsátott tisztviselők útján ellenőrizni. V. FEJEZET. Az igényjogosultság. 13. §. Igényjogosultak. (1) Az alap által nyújtott kedvezményekre igényjogosultak : a) mint tagok :• a székesfővárosnak az 1927 : XXI. t.-c. 7. §-a értelmében betegségi biztosítási kötelezettség alá nem eső közigazgatási (közkórházi) és közoktatási tényleges, nyugdíjas és kegydíjas alkalmazottai, a székesfőváros elektromos művei, gázművei, vízművei és házinyomdájának az 1927: XXI. t.-c. 7. §-a értelmében betegségi biztosítási kötelezettség alá nem eső havifizetéses tényleges alkalmazottai és a havifizetéses létszámhoz tartozott nyugdíjas és kegydíjas alkalmazottai, továbbá az ezen csoporthoz tartozott alkalmazottak állandó ellátást (özvegyi nyugdíjat, özvegyi díjat, kegydíjat) élvező özvegyei és szülőtlen (szülőtlenekkel egyenlőnek tekintendő) árvái, b) mint családtagok: az a) pont alatt felsorolt csoporthoz tartozó tényleges és nyugdíjas alkalmazottaknak mindazon hozzátartozói, akik után a felsorolt tényleges és nyugdíjas alkalmazottak családi pótlékot élveznek, illetve akiket a (2) bekezdés értelmében kell igényjogosultaknak tekinteni, valamint a felsorolt csoportokhoz tartozó özvegyi nyugdíjat (özvegyi díjat) élvező özvegyek nevelési díjban részesülő atyátlan (félárva) gyermekei. (2) Az elektromos művek, a gázművek, a vízművek és a házinyomda előbbiek szerint igényjogosult nyugdíjas alkalmazottaira vonatkozólag az érdekelt kérelmére a polgármester állapítja meg, hogy tényleges szolgálatban létük esetén mely hozzátartozóik után és milyen összegű családi pótlékra tarthatnának igényt. A kérelem a szabályrendelet életbelépésétől, illetve az igény megnyílásától számított három