Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1937

6. 1937. április 21. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 177 - Szabályrendelet a székesfőváros kegyuraságához tartozó római katolikus plébánosok nyugdíjszerű ellátásáról

• :. 94 1937. április 21-iki közgyűlés. 177. szám. (2) Az olyan özvegy, aki a székesfővárostól (a székesfőváros bármely intézményétől, intézetétől, üzemétől, részvénytársasági formában működő intézetétől), az államtól (bármely állami hatóságtól, intézettől, intézménytől stb.), bármely közhatóságtól (közintézménytől) vagy bármely egyházi hatóságtól (intézettől) fizetésben vagy nyugellátásban (kegydíjban) részesül, alkalmaztatásának, illetve nyugellátásának tartama alatt a jelen szabályrendelet értelmében járó özvegyi ellátásnak (özvegyi nyugdíj, lakáspénz) folyósítására csak akkor tarthat igényt, ha alkalmaztatásával járó javadalmazásának, illetve nyugellátásának (kegydíjának) összege a jelen szabályrendelet értelmében őt megillető özvegyi ellátásának (özvegyi nyugdíjnak és lakáspénznek) összegét el nem éri. Ilyen esetben az özvegy a jelen szabályrendelet értelmében járó özvegyi ellátásából csak az alkalmaztatásával járó javadalmazás (fizetés, lakáspénz stb.), illetve nyugellátás (kegydíj) és a jelen szabályrendelet értelmében járó özvegyi ellátás között mindenkor mutatkozó különbözet folyósítására tarthat igényt. 18. §. A görög szertartású plébános özvegyének átmeneti ellátása. (1) A tényleges működésének ideje alatt, illetve nyugdíjas állapotban elhalt görög szertartású plébános özvegye részére az elhalálozás napját követő három hónapon át mindenkor a járandóságok esedékességének időpontjában ki kell fizetni a tényleges működésük ideje alatt elhunyt plébánosoknál azt a beszámítható javadalmazást és családi pótlékot, a nyugdíjas állapotban elhalt plébánosoknál pedig azt a nyugdíjat és családi pótlékot, amelyre az elhaltnak az elhalálozás napját követő három hónap alatt igénye lenne, ha még életben volna. Ugyancsak ki kell fizetni a mindenkori esedékesség időpontjában az özvegy részére az elhalálozás napját követő lakbérévnegyed végéig azt a lakáspénzt, amelyre az elhaltnak ez alatt az idő alatt igénye lenne abban az esetben, ha még életben volna. (2) Ha az elhalt görög szertartású plébánosnak természetben volt lakása, a hátramaradottaknak vagy az elhalálozás napját követő bérévnegyeden át még a lakás használatára vagy pedig a megfelelő lakáspénz-készpénzjárandóságokra van igényük. Mindaddig azonban, amíg a hozzátartozók a természetben bírt lakásból ki nem költöznek, a Iakásppénzre igényük nincs. Ha a hozzátartozók a természetben bírt lakásból kiköltöznek, a lakáspénz-készpénzjárandóság aránylagos részét — (egy napra az egyhavi lakáspénz egyharmincad részét számítva) — a kiköltözés napjától kell az elhalálozás napját követő lakbérévnegyed végéig az igényjogosultak részére kifizetni. (3) Az özvegy a jelen §. alapján részére kifizetett összegeket abban az esetben sem köteles visszatéríteni, ha részére özvegyi nyugdíj nem állapíttatik meg. (4) A 10. §. (9) és (10) bekezdésében foglalt rendelkezéseknek a jelen §-ban említett lakáspénzre való alkalmazásánál úgy kell eljárni, mintha az elhunyt férj az elhalálozását követő lakbérévnegyedben életben volna. 19. §. Az özvegy lakáspénze. (1) Az özvegyi nyugdíjra a jelen szabályrendelet értelmében igénnyel bíró özvegynek özvegyi nyugdíján felül lakáspénzre is van igénye. (2) A 10. §. (2), (4>—(7) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket az özvegyek lakáspénzére is megfelelően alkalmazni kell. (3) Az igényjogosult özvegy lakáspénzét a 10. §. (2) bekezdés értelmében alapul veendő lakáspénz 50%-ában kell megállapítani. (4) Az özvegyeket az előbbiek szerint megillető lakáspénz összegét a mellékelt A) kimutatás tünteti fel.