Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936
12. 1936. december 16. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet a Székesfővárosi Alkalmazottak Segítőalapjáról
1936. december 16-iki közgyűlés. 566. szám. 307 (8) Az intézőbizottság felhatalmazást adhat az igazgatónak a (4) bekezdésben fel nem sorolt gyógyászati segédeszköznek a kezelőorvos javaslatára előzetes ellenőrző orvosi vélemény alapján történő kiszolgáltatására is. A (4) bekezdésben fel nem sorolt gyógyászati segédeszközökre az igényjogosult által az utalvány kiszolgáltatása alkalmából fizetendő megtérítés mértékét az intézőbizottság állapítja meg akként, hogy az alapot a felmerülő költségeknek legfeljebb 50%-a terhelje. (10) Ha az igényjogosult sürgős szükség esetén gyógyászati segédeszközt előzetes engedély nélkül saját költségére szerzett be és ha reá nézve a jelen §-ban a gyógyászati segédeszközök igénylésére vonatkozó feltételek fennállanak, költségmegtérítésre tarthat igényt. A megtérítés legfeljebb az alapot szabályszerű eljárás esetén terhelő költségekig terjedhet. 23. §. Fogászati kezelés. (1) Az igényjogosultak műtéti és konzerváló gyógykezelést magában foglaló fogászati kezelésre csak az alap által fenntartott fogászati rendelőben tarthatnak igényt. (2) Az igényjogosultak a fogászati kezeléssel felmerülő költségeknek az intézőbizottság által megállapított árszabásban feltüntetett részét megtéríteni tartoznak. (3) Ha valamely igényjogosultnak havi összjövedelme a 100 pengőt meg nem haladja és fogpótlásra (műfogsorra) életének és egészségének fenntartása érdekében van szüksége, az intézőbizottság az árszabás szerint egyébként fizetendő költségek megtérítését elengedheti. (4) Nem az alap által fenntartott rendelőben igénybevett fogászati kezelés költségére megtérítést vagy segélyt engedélyezni nem szabad. 24. §. Szülési és anyasági segély. (1) Ha az igényjogosult tagnak törvényes gyermeke születik, szülési és anyasági segélyre tarthat igényt. (2) A szülési segély összegét (mértékét) az intézőbizottság állapítja meg. (3) Ha a szüléssel kapcsolatban az alapot terhelő kórházi (egyezményes gyógyintézeti) ápolási költség (16. §.) is merül fel, szülési segélyt folyósítani nem szabad. (4) A szülési segélyt a születésnek a születést tanúsító hatósági igazolvánnyal (Értesítés születésről) vagy szabályszerű anyakönyvi kivonattal történő igazolása mellett azonnal és abban az esetben is folyósítani kell, ha a gyermek halva született. Ugyancsak folyósítani kell a szülési segélyt abban az esetben is, ha a gyermek atyjának elhalálozása után született (utószülött). Ilyen esetben a szülési segélyt az ellátásban részesülő özvegy kezéhez kell kifizetni. (5) Anyasági segélyt csak élő gyermek után lehet igényelni. Az anyasági segély mértéke a (6) bekezdés értelmében figyelembe veendő járandóság egyhavi összege. - Az anyasági segély két részletben — 50%-a a születés hónapjában, 50%-a pedig, amennyiben folyósítását a (9) bekezdés értelmében nem kell beszüntetni, a születés után egy hónappal — kerül kifizetésre. (6) Az anyasági segély megállapításánál figyelembe veendő járandóságnak a tényleges alkalmazottaknál — a fegyelmi úton felfüggesztett alkalmazottakat is ideértve — a törzsfizetést és az esetleg élvezett nyugdíjba beszámító személyi pótlékot, a nyűg- vagy kegydíjas alkalmazottaknál pedig az élvezett havi nyugdíjat vagy kegydíjat kell tekinteni. (7) Ha mindkét házastárs tagja az alapnak, abban a kérdésben, hogy a szülési és az anyasági segélyt csak egyikük — a nagyobb összegű szülési és anyasági segélyre igényt adó — járandósága alapulvételével szabad-e folyósítani, az alap pénzügyi helyzetéhez képest időről-időre az intézőbizottság határoz. (8) Ikerszülés esetén a szülési és anyasági segélyt mindegyik újszülött után külön-külön kell megállapítani és folyósítani. (9) Halvaszületés vagy az újszülött időközben történt elhalálozása esetén az anyasági segélyt nem szabad folyósítani, illetve a segély második részletét nem szabad kifizetni.
