Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936
5. 1936. május 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 208 - Szabályrendelet a községi idegenforgalmi járukékról
• 124 1936. május 6-iki^rendkiv üli közg yűlés . 208. s zám. 4. §. A járulék lerovása és behajtása. A bérbeadó köteles az idegenforgalmi járulékot havonkint utólag, mindig a következő hónap 8. napjáig a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Az idegenforgalmi járulékot közadók módjára kell behajtani és a hátralék után az esedékesség napjától a közadó-hátralékokra megállapított késedelmi kamatot kell fizetni. Az idegenforgalmi járulékért, mint üzleti tartozásért a jogutód a járulék fizetésére kötelezett jogelőddel egyetemleg felelős. A polgármester jogosult az idegenforgalmi járulékot a járulék kivetése alapjául szolgáló szobabérekből származó előző évi (félévi) bruttó bevétel alapján havi átalányban megállapítani és azt évenkint (félévenkint) kivetni. Az idegenforgalmi járuléknak ilymódon való megállapítása és kivetése annak havonkinti esedékességét nem érinti. 5. §. Ellenőrzés. Az idegenforgalmi járulék fizetésére kötelezettek tartoznak a járulék ellenőrzése céljából, a székesfőváros polgármestere által a szükséghez képest előírt nyilvántartást vezetni. A székesfővárosnak a fogalmazási vagy a számvevőségi tisztviselők sorából kiküldött ellenőrző közegei jogosultak ezt a nyilvántartást, valamint a bérbeadónak a bérletre vonatkozó más üzleti könyveit, számadásait, feljegyzéseit és levelezéseit stb. megtekinteni és megvizsgálni, a bérbeadó viszont köteles a kiküldött hatósági közegeknek a kért felvilágosításokat megadni. 6. §• Büntető rendelkezések. Aki a székesfőváros polgármestere által előírt nyilvántartást nem vezeti, vagy az ellenőrzésre, illetve a járulék beszedésére kirendelt közeget hivatalos munkájában meggátolja, vagy a székesfőváros polgármesterének ezen szabályrendelet végrehajtása tárgyában kiadott rendelkezéseit meg nem tartja vagy bármi módon kijátssza, az — amennyiben cselekménye vagy mulasztása súlyosabb minősítés alá nem esik — 100 aranypengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő ; amennyiben pedig cselekménye vagy mulasztása a székesfővárost járulékbevételében megrövidíti, a megrövidített járulék tízszereséig terjedő összegének, mint további pénzbírságnak megfizetésére kötelezhető. Ha a megrövidített összeg pontosan meg nem határozható, akkor a vállalat összes szobáinak előző egyhavi bérösszege után esedékes járulékot kell a járulék és a pénzbírság kiszabásánál alapul venni. Ilyen esetben engedmények betudásának helye nincsen. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényügyi kiadásai javára fordítandók. A kirótt pénzbírságot közadók módjára kell behajtani. 7- §• Jogorvoslatok. A járulék kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához lehet fellebbezni. Ennek határozata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A pénzbírság ügyében elsőfokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határqz. A másodfokú véghatározat ellen az 1929. évi XXX. t.-c. korlátai között felülvizsgálati kérelemmel lehet a m. kir. belügyminiszterhez fordulni.
