Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1936

5. 1936. május 6. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 207 - Szabályrendelet a községi tűzoltási járulékról

122 1936. május 6-iki rendkívüli közgyűlés. 207. |zám. 6. §• A járulék kivetése és behajtása. A községi tűzoltási járulékot a 4. §-ban előírt módon bemutatott kimutatások és bejelentések alapján a székesfőváros számvevősége veti ki, írja elő és hajtja be. A járulékot a biztosított magánfelek a kivetési meghagyás kézbesítésétől számított 8 nap alatt, a biztosító vállalatok pedig a 4. §-ban előírt kimutatás bemutatásával egyidejűleg, előző negyedévi díjbevételeik után, a negyedév utolsó napját követő 90. napon kötelesek a székesfőváros központi pénztárába befizetni. Ezt a fizetési határidőt elmulasztó biztosító vállalatok és járulékfizetésre kötelezett felek, a be nem fizetett hátralékos összeg után, az esedékesség napjától a hátralékos állami közadókra megállapított késedelmi kamatot kötelesek fizetni és ezek a késedelmi kamatok is, épp úgy, mint maga a hátralékos tűzoltási járulék, közadók módjára hajtatnak be. 7- §• Büntető rendelkezések. Aki a szabályrendelet rendelkezése ellen vét, amennyiben cselekménye más büntető rendelkezés alá nem esik, 300 aranypengőig terjedhető pénzbírsággal büntetendő, amennyiben pedig cselekménye vagy mulasztása a székesfővárost bevételeiben megrövidíti, vagy a megrövidítés veszélyének teszi ki, a tényleg megrövidített vagy a megrövidítés veszélyének kitett járulék tízszeres összegének, mint további pénzbírságnak megfizetésére, és amennyiben a megrövidítés tényét, vagy veszélyét az 5. §-ban említett hatósági ellenőrző szakértővizsgálat derítette ki, e vizsgálat költségeinek viselésére is kötelezendő. A befolyt bírságpénzek a székesfőváros szegényügyi kiadásai javára fordítandók. A kellő határidő alatt le nem rótt pénzbírság és esetleges vizsgálati költségek közadók módjára hajtandók be. 8. §. Jogorvoslatok. A járulék kivetése ellen a fizetési meghagyás kézbesítésétől számított 15 nap alatt a közigazgatási bizottság adóügyi albizottságához lehet fellebbezni. Ennek véghatározata ellen az 1896. évi XXVI. t.-c. alapján a m. kir. közigazgatási bírósághoz panasznak van helye. A pénzbírság, valamint az ellenőrzési és vizsgálati költségek ügyében elsőfokon a polgármester, másodfokon a közigazgatási bizottság adóügyi albizottsága határoz. A másodfokú véghatározat ellen az 1929. évi XXX. t.-c. korlátai között felülvizsgálati kérelemmel lehet a m. kir. belügyminiszterhez fordulni. 9. §. Életbeléptetés és végrehajtás. Ezt a szabályrendeletet a székesfőváros polgármestere lépteti életbe és hajtja végre. Ennek a szabályrendeletnek az életbeléptetésével a községi tűzoltási járulékról szóló 952/1925.—kgy. sz. szabályrendelet hatályát veszti. Ez a közgyűlési határozat szabályrendeletet állapít meg, ennélfogva kormányhatósági jóváhagyás végett a m, kir. belügyminiszter úrhoz kell fölterjeszteni.