Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

6. 1935. március 8. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 135

72 1935. március 8-iki közgyűlés. 134—135. szám. mintegy 15 darab 300 négyszögöles parcellákra osztható fel, melyek telekpolitikai célokra előnyösen felhasználhatók. Egyalkalommal a székesfőváros törvényhatósági bizottsága a polgármester javaslatára a következő feltételeket köti ki: 1. Az-Egyesület a tulajdonában megmaradó telekrészen a lövöldét 25 év elmultával végleg megszüntetni tartozik. 2. Az Egyesület köteles a lövöldét a székesfőváros tulajdonába kerülő telekrésszel közös határvonalon megfelelő és teljes biztonságot nyújtó berendezéssel ellátni, úgyhogy a székesfővárosnak a parcellázás utáni telkei biztonság szempontjából más telkeknél hátrányosabb helyzetbe ne kerüljenek és hogy telekértékcsökkenést ne szenvedjenek. 3. Az Egyesület köteles gondoskodni a közös határvonal mentén megfelelő kerítés létesítéséről. 4. A vagyonátruházási illetéket és a telekcserével kapcsolatos egyéb költségeket a Budapesti Polgári Lövészegyesület felerészben köteles viselni. 5. A Lövészegyesület a székesfőváros tulajdonába kerülő telekrészt a vonatkozó telekkönyvi végzés keltétől számított 60 napon belül köteles ténylegesen a székesfőváros birtokába átadni. 6. A székesfőváros a IX. ker., Fővám-téri ingatlant a vonatkozó telekkönyvi végzés kézhezvételének időpontjához legközelebb eső lakbérnegyed kezdeti időpontjában fogja átadni lakókkal, függő ügyekkel együtt. A tényleges bérjövedelem a Lövészegyesületet ettől az időponttól illeti meg. A jelen határozat az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-ának 1. bekezdése alapján kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. !135. A közgyűlés tárgyalja a polgármesternek székesfővárosi területeknek vitézi házhelyek céljára való kijelölése és az Országos Vitézi Szék részére való adományozása tárgyában készült előterjesztést. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a pénzügyi bizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a VI. ker., Béke-utca és Tahi-utca sarkán fekvő 26085/1—3. új hrsz. székesfővárosi telekből 50 darab, továbbá a VII. ker., Fogarasi-út és Hajtsár-út sarkán fekvő 31.917. új hrsz. székesfővárosi telekből 30 darab és végül a XI. ker., Bánát-utca és Nándorfehérvári-út sarkán fekvő 3979. és 3980. új hrsz. székesfővárosi telkekből 20 darab, egyenként mintegy 150 négyszögöl kiterjedésű telket vitézi házhelyek céljára kijelölt és az így kijelölt, összesen 100 darab telket az Országos Vitézi Széknek — közművekkel ellátva — örök tulajdonul adományozza úgy, hogy az adományozott telkeket ilyen címen járulék ne terhelje. Egyúttal a polgármester javaslatára az Országos Vitézi Székkel szemben kiköti a törvényhatósági bizottság, hogy 1. A házhelyek elsősorban budapesti vitézek és azok várományosai részére, a vitézi telkek alapítására vonatkozó 6650/1920. számú M. E. rendelet szellemének és rendelkezéseinek megfelelően engedhetők át családi lakóházak építése céljából, azzal a kikötéssel, hogy azok 10 éven belül feltétlenül beépítendők, mert ellenkező esetben azok a székesfővárosra visszaszállnak. 2. Az egyes telkeknek legfeljebb 25%-a építhető be szabadon álló épületekkel. 3. Az emelendő épületek mélységi mérete a 15 métert meg nem kaladhatja. 4. Az egyes telkeken emelendő épületekben csak egy lakás létesíthető. 5. Az útvonalak végleges nívójánál mélyebben fekvő telkek az útvonal végleges nívójára csak az emelendő épületek hátsó vonaláig terjedő részen töltendők fel abban az esetben, ha a telek víztelenítéséről gondoskodás történik. 6. Az emelendő épületek párkánymagassága a 20 méternél keskenyebb utcák-' ban földszintes épületeknél 4-5 méter, emeletes épületeknél 8 méter lehet. A 20 méternél szélesebb útvonalakon pedig az utca végleges magasságától számítva a földszintes épületek magassága 5—5-5 méter között, az emeletes épületek magassága 8—9 méter között váltakozhatik. 7. Az épületek főhomlokzatukkal az előkerti vonalra helyezendők. A jelen határozat az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-a.l. bekezdésének rendelkezéséhez képest kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő.