Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935
4. 1935. február 13. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 96
46 1935. február 13-iki rendkívüli közgyűlés. 95—96. szám. Ügy látom, hogy a törvényhatósági bizottság közgyűlése sem csalódott Lamotte Károlyban. Ezt bizonyítja az az egyhangú bizalom, amellyel méltóztattak őt az alpolgármester díszes állásába emelni. Tisztelt Közgyűlés! Nagyon fontosnak tartom, hogy ez a típus, amelyet jellemeztem, minél több képviselőt nyerjen a főváros közigazgatási életében. Innen fordulok azokhoz a fővárosi tisztviselőkhöz, akikre majdan a főváros vezetése lesz bízva, hogy ne elégedjenek meg jogi és közigazgatási ismeretek megszerzésével, hanem mélyedjenek' el a pénzügyi és gazdasági kérdésekben és igyekezzenek megszerezni azokat a feltételeket is, a melyek a külföldiekkel való tárgyalás sírna és okos lebonyolításához szükségesek. Mélyen tisztelt Közgyűlés ! Mi magyarok egyedül, rokontalanul állunk itt Európa közepén és ebben a nagy létért való küzdelemben csak úgy tudjuk magunkat fenntartani, hogy ha bennünk több tudás, több szakértelem és szorgalom van és hogyha a tudáson alapuló lelki erő jellemez bennünket. Az igen tisztelt alpolgármester úr mint tanácsnok a maga teljes tehetségét, invencióját, munkaerejét szolgáltatta a haza és a főváros javára ezen nagy célok szolgálatában. Szívemből kívánom az alpolgármester úrnak, hogy most nagyobb hatáskörben, még nagyobb eréllyel és eredménnyel szolgálja ezeket a szent célokat. Azt hiszem, hogy valamennyiünk nevében, a magam nevében mindenesetre, az Isten áldását kérhetem az ő működésére.« !96. Dr. Lamotte Károly alpolgármester az alábbiakban válaszol : Méltóságos Főpolgármester Ür! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Méltóztassanak megengedni, hogy elsősorban mély hálával köszönjem meg a Kormányzó Ür Őfőméltóságának, hogy az alpolgármesteri állásban engem megerősíteni kegyes volt. Egyben hálás szívvel köszönöm a mélyen tisztelt közgyűlésnek, hogy engem erre az állásra megválasztani méltóztattak. A főpolgármester úr őméltósága meleg és szeretetteljes szavakkal emlékezett meg az én eddigi működésemről és különösen kiemelte azt a hét esztendőt, amit a pénzügyi osztály élén töltöttem. Hálásan köszönöm ezeket az elismerő szavakat a főpolgármester úrtól, amelyek — bevallom — jól estek azért, mert olyan tényező részéről jöttek, akinek közvetlen munkatársa voltam ezen idő alatt. Én ígérem a főpolgármester úrnak, hogy új minőségemben a jövőben is ugyanazzal a hűséggel és odaadással kívánom őt szolgálni, mint eddig. De amint őszinte becsületesség töltött el mindig a főpolgármester úr iránt, ugyanazzal a ragaszkodással kívánok most már a jövőben a polgármester úr munkatársa lenni. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Ezekután méltóztassanak megengedni, hogy néhány szóval vázoljam azokat a gondolatokat és célkitűzéseket, amelyek jövő működésemet irányítani fogják. Programmot adni nekem nem hivatásom. A főváros politikájának irányítása a polgármester hivatása. Én csak néhány személyes vonatkozású irányelvet kívánnék itt a mélyen tisztelt közgyűlés és a főváros nagy nyilvánossága előtt leszögezni, amelyek a polgármester úr által megadott programm keretén belül az én működésemet fogják vezetni. Eddigi működésemet nagyrészt gazdasági és pénzügyi kérdések irányítása képezték. Bármily furcsának is hangzik, épen ezen működésem keretén belül tanultam megismerni az erkölcsi tényezők különösen nagy jelentőségét. A gazdasági életet úgy benső, mint internacionális vonatkozásaiban a gazdasági tényezőkön felül elsősorban az erkölcsi tényezőkre lehet alapítani. A becsület, az adott szó szentsége, a vállalt kötelezettségeknek a lehetőség határain belül való teljesítése, ezek azok az erkölcsi bázisok, amelyekre a gazdasági életet fel szabad építeni. Ha anyagi célokat is akarunk elérni, akkor sohasem szabad megfeledkeznünk arról, hogy milyen eszközöket lehet a cél elérésére igénybe venni. A nemzetközi pénzügyi világnak óriási, kiterjedett szervezettsége van. Nekünk magyaroknak rendkívül fontos ezeknek a nemzeti viszonylatoknak a fenntartása és ápolása. Csak egyről nem szabad sohasem megfeledkezni, hogy nekünk nagy nemzeti céljaink vannak. Nemzeti eszményeink megvalósításáért kell küzdeni úgy a benső, mint az internacionális pénzügyi politika terén is.