Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

15.12 1935. november 15. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 599 - 600

1935. november 15-iki közgyűlés. 600. szám. 357 V. A közgyűlés a költségvetés pénzügyi bizottsági tárgyalása során előterjesztett indítványokra vonatkozóan elfogadja a pénzügyi bizottság javaslatát. A költségvetés közgyűlési tárgyalása során előterjesztett indítványok közül a közgyűlés elfogadja K. Császár Ferenc bizottsági tag következő indítványát: »Hívja fel a közgyűlés a polgármester urat arra, hogy: a) a Rudas-fürdő átépítésével kapcsolatban az egyes fürdők üzemszünetje a lehető legrövidebb időre szoríttassák; b) a Rudas-fürdő átépítése alatt netán szükségessé váló fürdőüzemi szünetelések idejére az érdekelt fürdősök és alkalmazottak állása, illetve megélhetése biztosíttassák.* Cselényi Pál dr. bizottsági tag következő indítványait: »A közgyűlés felkéri a polgármester urat olyan rendelkezés kiadására, amely szerint a székes­főváros területén 1937-től kezdődően vizes makadámburkolatú új út többé nem építhetö.« A közgyűlés ezt az indítványt a polgármester javaslatára azzal a módosítással fogadja el, hogy vizes makadámút többé véglegesként nem építhető. »Felkéri a közgyűlés a polgármester urat, mint a központi választmány elnökét, hogy intézzen felterjesztést a belügyminiszterhez a választójogi törvény olyirányú módosítására, miszerint a választói névjegyzék összeállításával kapcsolatos munkálatok során a jogosultság megállapításához szükséges személyes megjelenést kívánó idézések pénzbírság sankciójával legyenek kiadhatók.« »1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az ipari és kereskedelmi közigazgatási ügyek másodfokú intézé­sének állami hatóságok jogkörébe való utalását az autonómiára nézve sérelmesnek és az autonómia hatósági jogkörének megszűkítését előidéző intézkedésnek, továbbá az ipar és kereskedelem szempontjá­ból károsnak tartja. Az erre vonatkozóan tervbevett rendelkezést az egész közigazgatás államosítására, illetve központosítására irányuló lépésnek tekinti. 2. Forduljon a közgyűlés felirattal a m. kir. kormányhoz, amelyben ezen tervezett intézkedés ellen tiltakozik s annak teljes elejtését kéri. 3. Szólítsa fel a közgyűlés a vidéki társtörvényhatóságokat is hasonló állásfoglalásra és a m. kir. kormányhoz intézett felterjesztésben foglaltak támogatására.« »frjon fel a közgyűlés a m. kir. kormányhoz, hogy az 1935. évi március hó 7-én 14.178/1934. F. K. eln. szám alatt kibocsátott főkapitányi rendeletet, amellyel az automatabilliárdasztalok tartását havi 18-50 pengő díjjal sújtotta, helyezze hatályon kívül úgy, hogy az automatabilliárdasztalokat a vendég­lősök és kávésok a jövőben ugyanúgy, mint ahogyan a rendelet kiadása előtt, a fentemlített díjtól mentesen tarthassák a közönség rendelkezésére.* vitéz Csik László dr. bizottsági tag következő indítványát: »1. Bízza meg a közgyűlés a közegészségügyi bizottságot, hogy dolgozzon ki sürgősen egységes szerves programot a tökéletesebb egészségügyi ellátás dolgában. 2. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy ezen tervszerű program végrehajtásához anyagi fedezetre nézve tegyen előterjesztést a közgyűlésnek. 3. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy a költségvetésbe beállított összeg erejéig tervbe­vett munkálatokat a közkórházakban sürgősen indítsa meg. Legelsősorban hajtandó végre a Szent László-kórház modernizálása. A Kun-utcai kórházban pótlólag betegszállítólift építendő. 4. Adjon utasítást a polgármester úr arra, hogy az új kerületi törvénytervezetből, illetve utasítási szabályzatból az elavult rendelkezések kihagyassanak. 5. Utasítsa a közgyűlés a polgármestert, hogy egy tiszti orvost bízzon meg az iparegészségügyi kérdés tanulmányozásával, a tiszti főorvost bízza meg ilyen irányú generális javaslat kidolgozásával.* Ezt az indítványt a közgyűlés elfogadja azzal a módosítással, hogy a polgármester a közegészség­ügyi szakbizottság bevonásával készítse el a kívánt programtervezetet. Csorna Zsigmond bizottsági tag következő indítványát: »1. Mondja ki a székesfőváros törvényhatósági bizottsága azt, hogy egyrészt a nagyközönség történelmi ismereteinek megerősítése és gyarapítása, illetőleg a történelmi érzékre való nevelés elérése, másrészt pedig a nagyjaink iránt való tiszteletnek, kegyeletnek, elismerésnek és hálának állandó ébren­tartása céljából a történelmi nevet viselő utcák és terek elején egy-egy olyan magyarázó-, esetleg emlék­táblát helyeztet el, amely az elnevezés eredetéről, a történelmi személy érdemeiről a nagyközönségnek néhány sorból álló tájékoztatást nyújt. 90

Next

/
Thumbnails
Contents