Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

13.2 1935. október 4. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 417 - Szabályrendelet az állandó szakbizottságok és a külön bizottságok ügyrendjéről

1935. október 4-iki közgyűlés. 417. szám. 271 18. §. A tanácskozásban résztvevők. (1) Az állandó szakbizottság tanácskozásán az állandó szakbizottság tagjain kívül résztvehetnek a polgármester, az alpolgármesterek, a tiszti főügyész (helyettese), az illetékes polgármesteri ügyosztály vezetője (helyettese), az előadók, ezenfelül az egészségüggyel foglalkozó állandó szakbizottság tanácskozásán a tiszti főorvos (helyettese), a pénzügyi szakbizottság tanácskozásán a főszámvevő (helyettese) általában, a költségvetés és a zárószámadás, valamint a számszéki igazgató által végzett vizsgálatokról szóló jelentés feletti tanácskozáson a számszéki igazgató (helyettese). (2) A polgármester az állandó szakbizottságok üléseire bármely közigazgatási, közkórházi, közoktatási vagy üzemi tisztviselőt felvilágosítások megadása végett berendelheti. (N. 5. §. (3) bekezdés.) (3) Az állandó szakbizottsága bármelyik tag indítványára a tanácskozásaira egyszerű szavazással hozott határozatával külső szakértőket is meghívhat. (N. 5. §. (2) bekezdés.) (4) Ha a meghívni szándékolt szakértő megjelenéséért vagy véleményadásáért díjazást kíván, a meghívásnak csak akkor van helye, ha a költségvetésben a díjazásra fedezet van és ha a polgármester a meghíváshoz hozzájárult és a meghívni szándékolt szakértővel díjazása tekintetében megállapodott. 19. §. Az érdekeltség. (1) Az állandó szakbizottságnak az a tagja, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül vagy hozzátartozói (1886: XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelve van, sem az illető ügy tárgyalásában, sem pedig az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet. (T. 37. §. (1) bekezdés.) (2) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy az állandó szakbizottság bármely tagja felvetheti. (T. 37. §. (2) bekezdés.) (3) Az állandó szakbizottság az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy az állandó szakbizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított állandó szakbizottsági tag és a tiszti főügyész (helyettese) meghallgatása után vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal dönt. (T. 37. §. (2) bekezdés.) (4) Ha az állandó szakbizottság az érdekeltséget megállapította, az érdekelt állandó szakbizottsági tag az üléstermet a tárgyalás és a határozathozatal idejére elhagyja. (5) Az állandó szakbizottságnak az érdekeltség kérdésében való döntése csak az illető ügyben hozott határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban támadható meg. (T. 37. §. (2) bekezdés.) (6) Az (1)—(5) bekezdések rendelkezéseit a szakértőkre (18. §. (3) bekezdés) is megfelelően alkalmazni kell. 20. §. A napirend letárgyalása. (1) Elsősorban a napirendet kell letárgyalni. Napirend előtti felszólalásra az elnök csak indokolt esetben adhat engedélyt. A napirend előtti felszólalás időtartama öt perc, amely meg nem hosszabbítható. (2) A napirend előtti és a napirend utáni felszólalásra jogosító engedélyt az elnöktől a tárgysorozat tárgyalásának megkezdése előtt kell kérni. Ha az elnök a felszólalást nem engedélyezi, a felszólalást az állandó szakbizottság a napirend tárgyalásának befejezése után vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozatával megengedheti. ' (3) A napirend utáni felszólalás időtartama tíz perc. Ezt az időtartamot az állandó szakbizottság a felszólaló kérelmére és az elnök indítványára vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozatával legfeljebb tíz perccel meghosszabbíthatja.