Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

13.1 1935. október 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 340 - 341

1935. október 2-iki közgyűlés. 339—341. szám. 253 A közgyűlés az okleveleket rendben találja és azokat kihirdető záradékkal ellátva a polgármesternek kiadja. Egyben tudomásul veszi a közgyűlés a tiszti főorvosnak azon jelentését, hogy az orvosi oklevelek tulajdonosainak az adózók lajstromába való felvétele iránt az illetékes kerületi elöljáróságokat és az illetékes m. kir. adófelügyelőségeket már megkereste. Erről a közgyűlés a polgármestert és a tiszti főorvost értesiti. !340. Dr. Farkas Ákos tanácsnok bejelenti, hogy dr. Klár Zoltán és dr. Lengyel Zoltán a VII. közigazgatási kerületben az összes választók közül nyert kerületi választmányi tagsági megbizatásáról lemondott és az ilymódon megüresedett két kerületi választmányi tagsági helyre az igazoló választmány Ehrenthal Jenő és Keményi Adolf kerületi választmányi póttagokat hívta be rendes tagul. Dr. Farkas Ákos tanácsnok úr az alábbi bejelentéseket teszi: !341. A m. kir. belügyminiszter a nemzetközi közforgalmi repülőtér céljára területszerzés ügyében hozott 286/1935. kgy. számú határozatra az alábbi leiratot intézte a székesfőváros közönségéhez : »M. kir. belügyminiszter. 119.376/1935—

V. szám. Tárgy: A nemzetközi közforgalmú repülőtér céljára terület szerzése. Törvényhatósági bizottsága az 1935. évi július hó 5.-én tartott közgyűlésében 286/kgy. szám alatt hozott határozatával kimondotta, hogy a nemzetközi közforgalmú repülőtér céljára szükséges ingatlanokat a határozatban részletezett feltételek és kikötések mellett megszerzi és azt rendelkezésre bocsátja. Ezt a határozatot felülvizsgálván, a pénzügyminiszter úr és a volt kereskedelemügyi miniszter úr véleményének meghallgatása után következőkről értesitem a székesfőváros közönségét: A tervezett repülőtér létesítése közérdekből feltétlenül szükséges. A közgyűlés határozatban tett illetékmentességi kikötésére nézve megjegyzem, hogy a székesfővárost a szóbanlevő ingatlanszerzéssel kapcsolatban felmerülő illetékterhek megfizetése alól rendeleti úton nem áll módomban mentesíteni. A közgyűlési határozat 3. pontjában foglalt kérelem ügyében pénzügyminiszter álláspontja a következő: 1920. évi XXXIV. t.-c. 113. §-ában foglalt rendelkezés szerint az állam, a törvényhatóság, a község, (város) továbbá az 1883. évi XXIII. t.-c. 68. §-a alapján tervezett vizi-társaság által az 1881. évi XLI. t.-c. I. §-a (1—12.) pontjában felsorolt esetek közül a szóbanlevő területszerzésre egyik sem vonatkoztatható, s így az 1920. évi XXXIV. t.-c. 113. §-a a szóbanlevő esetben akkor sem lenne alkalmazható, ha a területszerzés kisajátítás útján történik. A közgyűlési határozat 7. pontjában foglaltakra nézve nevezett miniszter úr a következőket jegyzi meg : Az 1881. évi XLI. t.-c. 63. §-ában foglalt rendelkezések szerint az e törvény alapján •eszközlendő kisajátítási eljárásra vonatkozó minden beadvány, tervrajz, összeírás, szerződés, egyezség, jegyzőkönyv, becslevél, bizonyítvány, vagy nyilatkozat, határozat és felebbezés bélyegmentes. Az idézett törvény a kisajátítási eljárással kapcsolatos peres eljárásként csak a sommás bírói eljárást említi. A törvény 24. §-a szerint ugyanis a kisajátítás alá eső ingatlanon található függő termés, ültetvények s állaguk sérelme nélkül elmozdítható, egyéb tárgyak a kisajátítási összeg megállapításánál számításba nem vehetők. Ezért a birtokos a kisajátító ellen, amennyiben ilyen tárgyakban kárt okoztatott, sommás bírói eljárás útján külön kártérítést igényelhet. Minthogy a kisajátítási törvényben más peres, vagy peren kívüli eljárásra nézve illetékmentességrevonatkozó szabálynincsen,aközgyűlési határozatban kívánt mentességeket a hatályban álló jogszabályok alapján nem lehet biztosítani. A felmerülő illetékterhek alól azonban a kormány a székesfővárost mentesíteni kívánja és ezért a szóbanlevő mentesség biztosítása céljából törvényjavaslatot kíván az országgyűlés elé terjeszteni. Ebbe a javaslatba lenne felvéve oly rendelkezés, mely a közgyűlési határozatban kért illetékmentességeket a székesfőváros részére biztosítaná. A szóbanlevő illetékmentességkérdést ezidőszerint csak olyan módon tartom megoldhatónak, hogy a vonatkozó törvényjavaslatba felveendő illetékmentességi szabályok visszaható erővel ruháztassanak fel. Ebből a célból tehát a vonatkozó törvényjavaslatba annak idején a következő szöveget szándékszom felvenni: (1) Budapest székesfőváros által közforgalmú repülőterek, vagy légi kikötők céljára, az 1935. évi augusztus hó 1.-től kisajátított ingatlanok után ingatlanvagyonátruházási illeték nem jár. (2) Az (1) bekezdésben említett kisajátításokkal kapcsolatos és az 1935. évi augusztus hó 1.-től 64