Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

13.1 1935. október 2. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 327 - 328 - 329 - 330

250 1935. október 2-ik[ közgyűlés. 330. szám

. vagyunk. Megnyugtatás ez a váratlan eseményekkel szemben a törvényhatóságra nézve, de megnyugtatás ránk nézve is, mert ebben látjuk a mi munkánk elismerését, ezzel kapjuk meg a piacetet. De erőt is jelent ez a törvényhatóságra nézve a terveit keresztező törekvésekkel szemben és erőt jelent a mi számunkra is, mert ebben a tényben magunk mögött látjuk egy ősi autonómia erejét, erős hagyományokkal bíró alapját és magunk mögött látjuk egész múltját, amely épen olyan viszontagságos, mint az egész magyar nemzeté. De miként a gyászból, úgy részt kér magának ez az autonómia a történelem fényes napjaiból is. Tisztelt Közgyűlés! Nagy tisztesség egy ilyen erős közületet szolgálni és annak szentelni életünket. Nagy tisztesség, de nagy felelősség is. És amint a mi bizakodásunkat fokozza az, hogy immár többször részesültünk a törvényhatóság bizalmát és elismerését kifejezésre juttató választásban, ép úgy fokozza felelősségérzetünket az, hogy immár másodízben bízta ránk a törvényhatóság ennek a múltjában és és jövőjében oly fontos szerepet játszó főváros értékeit. Felelősségérzetünket csak az könnyíti meg, hogy állásainkat, nem mint díszt, nem mint kitüntetést tekintjük, hanem — amint a főpolgármester úr őméltósága is mondotta — valóságos élettartalom az a mi részünkre, akik eddig is ennek a munkának, eddig is ennek a szolgálatnak és felelősség vállalásának szenteltük életünket. Mi mindnyájan régi tisztviselői vagyunk ennek a fővárosnak és a köz érdekében folytatott munkánkat akkor kezdettük meg, amikor először leültünk a főváros íróasztala mellé és most, amikor ismételt választás útján kerültünk ebbe a magasabb állásba, ezt a közérdekű munkát kívánjuk folytatni, de ezentúl fokozottabb munkakészséggel, fokozottabb felelősségérzettel és a felelősségnek fokozottabb vállalásával. A törvényhatósági bizottság ma esküt tenni hívott színe elé és mi letettük az esküt arra a munkára, amelyet a törvényhatósági bizottság szándékainak a megvalósítása és a főváros jobb jövője érdekében kívánunk folytatni. Értékek vannak kezeinkre bízva és a sokféle hivatali feladat, amely a különböző állások betöltőinek különbözőképen szabja meg a maga munkakörét, különböző értékeket bíz a mi őrizetünkre. Egyben azonban közösek vagyunk, végrehajtó hatalom vagyunk, akiknek mégis úgy kell intézkednünk, hogy a mi cselekedeteinkből sohasem legyen kiérezhető a hivatali hatalom, a hivatali kényszer, vagy a hivatali fölény, hanem mindenkor a megvalósítás jó szándéka, a jognak a keresése és minél elesettebb, minél szegényebb valaki, szívünk és érzésünk szerint annál nagyobb mértékben való segítése. Mi különböző .csoportok élén állunk, egyben azonban egyek vagyunk. Hivatali munkánkban is mindig érző és megértő emberek kívánunk lenni. Készséges segítőtársai azoknak, akiknek a javára dolgozunk, de igazságos és megértő embertársai azoknak is, akikkel szemben, de mindenesetre az ő érdekükben kell irányítanunk munkánkat. Embertársaink segítésén kívül ezentúl is mindig a nemzeti gondolat lesz a mi vezető eszménk. Az a nemzeti gondolat, amely előkészít bennünket a magyar feltámadásra, amely biztosítja ennek a hagyományokban gazdag ezeréves magyar • nemzetnek a jobb sorsát, biztosítja a múltjának megfelelő dicsőséges jövendőjét. És amint a szemeink előtt mindenkor a régi, szentistváni Nagymagyarország visszaállításának gondolata lebeg, úgy él lelkünk mélyén olthatatlanul a keresztény világfelfogás, amely tele van szeretettel, erővel, irgalommal és türelemmel. Senki sem vonhatja kétségbe az egyik legnagyobb egyházi írónak azt a megállapítását, hogy a vallásos érzés mélységén épül fel az emberi élet virágzó pompája, a fénytől átitatott tudomány, a belső érzéstől áthatott közélet, a hatalmas lendületű művészet. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mi külön munkaprogrammot nem adhatunk. A mi munkaprogrammunkat is a polgármester úr őméltósága állapítja meg, mert a közgyűlés a polgármester úr kezébe tette le a főváros útjának az irányítását. Mi mellette akarunk állani, amikor magaszabta útját végigjárja, mellette akarunk állani, hogy segítőtársai legyünk a főváros felvirágoztatására irányuló nagy munkájában, hogy megkoszorúzzuk nemes igyekezetét. Hálás köszönetet mondok a polgármester úr őméltóságának multheti beiktató beszédében a mi munkánkra és a főváros összes alkalmazottainak munkájára vonatkozóan kifejezésre juttatott szeretetteljes elismerő szavaiért. Mint mondottam, mindenkor mellette állunk a főváros érdekében folytatott munkájában és ezek az elismerő szavak legfeljebb buzdításul fognak szolgálni arra, hogy továbbra is lankadatlan erővel és szeretetteljes ragaszkodással legyünk mindenkor segítőtársai. Ha szabad a sportból vett hasonlattal élnem, a polgármester úr a vezérevezős, akinek