Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935
12. 1935. szeptember 25. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 311 - 312 - 313 - 314 - 315 - 316 - 317 - 318 - 319
1935. szeptember 25-iki rendkívüli közgyű lés. 319. szám. __ 239 támogatással és barátsággal, amellyel az itt eltöltött háromnegyed esztendő alatt is megajándékozott. Az a kölcsönös bizalom, amely a Főpolgármester és a polgármester között meg volt, igen értékes gyümölcsöket termett a köz és a főváros részére. A mélyen tisztelt közgyűlésnek egész valómból fakadó hálámat fejezem ki az ismételten megnyilvánult igen nagy bizalomért. A közgyűlés csaknem egyhangúan választott meg engem újra polgármesterré. Ennek az' igen nagy megtiszteltetésnek átérzem az egész jelentőségét és az abból származó kötelezettséget. Most is csak ugyanazt tudom mondani, amit ezelőtt háromnegyed évvel mondottam : egész munkakészségemet, egész személyemet és egész életemet a köz és a főváros szolgálatába kívánom állítani. Az egyhangúan megnyilvánult bizalom nekem igen nagy erőt ad akkor/amikor a fővárost képviselem és annak nevében eljárok. Egyik fötörekvésem az lesz, hogy a mélyen tisztelt közgyűlés harmóniáját, egyetértését és egyhangúságát mindig igénybe vegyem, illetve létrehozzam akkor, amidőn a fővárost érdeklő nagy ügyekről lesz szó. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Amikor háromnegyed évvel ezelőtt részben politikai, illetve világnézeti, részben pedig munkaprogrammot adtam, az azóta eltelt idő ezeken természetesen nem változtathatott túl sokat, illetve csak a munkaprogrammon változtatott. Hiszen háromnegyed esztendő tapasztalata azt mindenesetre kibővíti. Világnézeti programmom, igen tisztelt közgyűlés, ma is ugyanaz. Származásomnál fogva a nemes értelemben vett polgári konzervativizmusnak vagyok a híve. Piarista nevelésem a magasabbrendű keresztény világnézet felé irányított. Sem az egyik, sem a másik nem áll ellentétben a magyar nemzeti gondolattal, a haladással, a demokratikus fejlődéssel és nyíltan vallom, hogy szerintem minden dolgozni akaró állampolgárnak joga van szabadságra, munkára és rendes életre, nekem pedig ezt az elvet követni és a megvalósítás felé vinni a legelső kötelességem. Hiszem és vallom, hogy fejlődésre minden iránynak és minden elgondolásnak erős szüksége van, mert anélkül a legszebb irány, vagy a legszebb gondolat is megkövesedik, csendesen elhal. A demokratikus népi erőkre pedig különösen szüksége van ennek az országnak, ennek a városnak, mert a világerők óriási küzdelmében és forgatagában csak az a nép, csak az a nemzet élhet és állja meg a helyét, amely erejét a népből veszi. Amikor munkaprogrammomat szeretném ismertetni, akkor elsősorban meg kell emlékeznem azokról, akik ezt a programmot átveszik, vagy életrehívják. Ezek a főváros alkalmazottai. Elsősorban meg kell emlékeznem, illetve meg kell köszönnöm a két alpolgármesternek, Liber Endre alpolgármester úrnak és Lamotte Károly alpolgármester úrnak azt a becsületes és hűséges támogatást, amellyel engem az elmúlt háromnegyed esztendőben részesítettek. Külön meg kell köszönnöm a többi, közvetlen munkatársaimnak, a tanácsnok uraknak és a főtisztviselő uraknak azt a szakszerű és kitűnő segítséget, amellyel engem kitűzött céljaim felé segíteni igyekeztek. De meg kell köszönnöm az összes tisztviselőknek azt a kollegiális támogatást, amellyel .engem támogattak céljaim elérésében. Bár a munkatempó néha erős volt, s talán kívánalmaim magasak voltak, mégis úgy érzem, hogy mindez a köz, a közönség érdekében történt, de részben a tisztviselő-kollégáim érdekében is. Az a felfogásom, hogy a köz, a közönség akkor fizeti őket szívesen, akkor ad többet szívesen alkalmazottainak, ha azok kitűnően, pártatlanul, igazságosan működnek. Aza közönség ugyanis, amelyet kedvetlen, késlekedő tisztviselők szolgálnak ki, kétségtelen, hogy ilyen készséget a tisztviselők felé soha sem fog tanúsítani. De meg kell köszönnöm azt a hatalmas és nagyszerű munkát, amelyet a fővárosi és üzemi munkások végeztek és amellyel engem támogattak. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Nem kétséges az, hogy nincsen különbség az irányító, tervező és végrehajtó, cselekvő munka között. Mi tisztviselők, különösen a vezető tisztviselők adjuk a keretet, a gondolatokat, rajzoljuk a terveket és igazítjuk a munkát, azonban az életrehívók azok a munkás testvéreink, akik két kezük munkájával azt tényleg el is végzik. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Most pedig ha méltóztatnak megengedni, áttérek az egyes ügyágazatokra, mert így vélem leghelyesebben előadni a programmomat. Egy nagy, milliós városnak, mint Budapest, az utak olyan fontos tényezői, mint az emberi szervezetnek az életerei. Ennélfogva a polgármesternek különös figyelemmel kell lenni arra, hogy jó, megfelelő és kellő számú utak legyenek. De ügyelnie kell arra is, hogy a már meglévők jókarban tartassanak és így mindenképen kifogástalanul szolgálhassák céljukat.
