Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

11. 1935. július 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 288

1935. július 5-iki rendkívüli közgyűlés. 288. szám. 221 !288. Tárgyalja a közgyűlés a polgármesternek a Budapesti Mérnöki Kamara részére nyugdíjintézeti és kamarai székház elhelyezése céljára székesfővárosi telek átengedése ügyében tett előterjesztését. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a pénzügyi bizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy a XI. ker., Budafoki-út és Bertalan-utca sarkán fekvő 5031/2. új hrsz. székesfővárosi telekből kihajított és a polgármesteri III. ügyosztály térképtárában őrzött 21—

XXVI. 7/d tt. számú térrajzon megjelölt 315 négyszögöl kiterjedésű területet a Budapesti Mérnöki Kamarának nyugdíjintézeti és kamarai székház elhelyezése céljára elvben átengedi. A tényleges átengedés ügyében azonban csak akkor fog dönteni, ha a Budapesti Mérnöki Kamara három éven belül igazolja, hogy az előzetesen bemutatott és a székesfőváros által elfogadott tervek alapján létesítendő székház felépítéséhez szükséges összeggel — a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján — rendelkezik. Egyalkalommal a polgármester javaslatára a törvényhatósági bizottság a szokásos általános feltételeken kívül már most az alábbi feltételeket köti ki: 1. A Budapesti Mérnöki Kamara csakis a környékbe beilleszkedő és a beépítési módnak megfelelő monumentális épületet létesíthet olyan tervek alapján, amelyeknek kivitelezéséhez a telektulajdonos székesfőváros előzetesen hozzájárult. A területen csak az átengedés céljának megfelelő székház létesíthető, más célú épületet létesíteni nem szabad. 2. A terület végleges átengedésére vonatkozó határozat keltétől számított egy éven belül köteles a Budapesti Mérnöki Kamara a területet átvenni, ettől az időponttól számított egy éven belül az építkezést megkezdeni, a megkezdéstől számított további három éven belül befejezni és a felépítményt végleges rendeltetésének átadni. 3. Ha a Budapesti Mérnöki Kamara az előbbi pontban megállapított határidők alatt a székházat fel nem építené és rendeltetésének át nem adná, vagy ha a felépítmény felett akár részben, akár egészben a használattól eltérően rendelkeznék, vagy ha a területet az 1. pontban megállapított célra nem használná, vagy ha a használati jogot másra ruházná át, vagy megterhelné, vagy a felépítmény felett megillető szabad rendelkezési joga bármely oknál fogva részben, vagy egészben megszűnnék, a terület használati joga megszűnik és a használatba adott terület a rajta levő felépítménnyel és minden egyéb tartozékával együtt a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába azonnal visszaszáll, anélkül, hogy akár a Budapesti Mérnöki Kamara, vagy bárki más a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármi címen megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne. 4. A használatra átengedett terület használati jogát másra átruházni, az ingatlant, vagy annak használati jogát telekkönyvileg megterhelni tilos. 5. A terület átadási napjától kezdve az átengedett terület és a rajta emelendő felépítmények után teljesítendő mindennemű kiadást beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tulajdonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket és illetékegyenértéket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjat stb. vagyis az ingatlan után a jelenlegi vagy a jövőben alkotandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek stb. alapján fizetendő mindennemű állami és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat a használat tartama alatt mindenkor a Budapesti Mérnöki Kamara tartozik viselni, úgyhogy a székesfővárost a terület után a használat ideje alatt semmiféle kiadás ne terhelje. 6. Köteles a Budapesti Mérnöki Kamara a használatra átengedett területet terhelő és értékemelkedés címén már előírt, továbbá a tényleges átengedésig esetleg még kivetésre kerülő útburkolási és csatornázási járulékokat a terület használatára vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül — minden külön felhívás nélkül — a székesfővárosnak megfizetni. 7. Köteles a Budapesti Mérnöki Kamara a terület átadásától kezdve a székesfőváros úrijogának elismerése címén évenként 1 darab 20 koronás aranyat, vagy ezzel azonos vásárlóerejű más pénzbeli értéket minden év január hó 2. napján a székesfőváros központi pénztárába befizetni. A törvényhatósági bizottság ezt a határozatot az 1930. évi XVIII. t.-c. 93. §-a első bekezdésének rendelkezéséhez képest kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. 56