Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

11. 1935. július 5. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 283

1935. július 5-iki rendkívüli közgyűlés. 283. szám. NEGYEDIK FEJEZET. A költségvetésen kívüli ügyek tárgyalása. 16. §. A tárgyalható ügyek. A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni (T. 31. §. (4) bekezdés). 17. §. A tanácskozásban résztvevők. A tanácskozásban a törvényhatósági bizottság tagjain kívül a szakszerűség képviselői, illetőleg helyetteseik és az előadók is résztvehetnek (T. 36. §. (1) bekezdés — N. 2. §. (2) bekezdés). 18. §. Az érdekeltség. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül, akár pedig hozzátartozói (1886. évi XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelt, az illető ügy tárgyalásában és az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet (T. 37. §. (1) bekezdés). (2) Az (1) bekezdés rendelkezését a szakszerűség képviselőjére (helyettesére) azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az illető ügy tárgyalásában nem vehet részt. (3) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely törvényhatósági bizottsági tag az ügy eldöntését célzó szavazás elrendeléséig felvetheti (T. 37. §. (2) bekezdés). (4) A közgyűlés az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy a törvényhatósági bizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított törvényhatósági bizottsági tag vagy a szakszerűség képviselője (helyettese) és a tiszti főügyész (helyettese) meghallgatása után hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással hozott határozattal dönt (T. 37. §. (2) bekezdés). (5) Ha a közgyűlés az érdekeltséget megállapította, az érdekelt törvényhatósági bizottsági tag az illető ügyre vonatkozó tárgyalásban és határozathozatalban, az érdekelt szakszerűség képviselője (helyettese) pedig az illető ügyre vonatkozó tárgyalásban részt nem vehet. (6) A közgyűlésnek az érdekeltség kérdésében való döntése csak az illető ügyben hozott határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban támadható meg (T. 37. §. (2) bekezdés). 19. §. Felszólalás napirend előtt. (1) Napirend előtti felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök a felszólalást nem engedélyezi, a felszólalást az egy napon át tartó közgyűlés a napirend (tárgysorozat) tárgyalásának befejezése, a több napon át tartó közgyűlés pedig a napirend tárgyalásának megszakítása után vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozatával megengedheti (T. 36. §. (12) bekezdés). (2) Az (1) bekezdésben említett felszólalás időtartama 10 perc. Ezt az időtartamot a közgyűlés az elnök indítványára vita nélkül, egyszerű szavazással hozott határozatával legfeljebb 10 perccel meghosszabbíthatja. (3) Az (1) bekezdésben említett felszólalás esetén sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs.