Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1935

7. 1935. április 12. rendkívüli közgyűlés jegyzőkönyve - 194

1935. április 12-iki rendkívüli közgyűlés. 193—194. szám. 125 2. A székesfőváros az említett telkeken levő felépítményeket a kártalanítási ár teljes kiegyenlítéséig a kisajátítást szenvedők ingyenes használatában hagyja, de azoknak adóit és egyéb közterheit a használati idő tartama alatt a kisajátítást szenvedők tartoznak viselni. A törvényhatósági bizottság a polgármester javaslatára a folyó évben esedékes 40.000 aranypengős összeget az 1934. évi költségvetés XI. fejezet (Városgazdaság) •III. cím (Erdőgazdaság) Rendkívüli kiadásainál ^Erdőterület bővítéséhez szükséges ingatlanok vételára« céljára előirányzott és a 103/1935. kgy. számú közgyűlési határozattal az 1935. évre fenntartott hitelösszeg terhére engedélyezi. A törvényhatósági bizottság ezt a határozatát az 1930. évi XVIII. törvénycikk 93. §-ának első bekezdése értelmében kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjeszti. !194. Tárgyalja a közgyűlés a polgármesternek 305.414/1935—

III. számú előterjesztését a Belső Lipót—Ferencvárosi Református Egyházközség részére az V. ker., Honvéd- és Szalay-utcák sarkán fekvő 24.903 és 24.904 hrsz. telkek körülbelül 450 négyszögölnyi részének templom céljaira való átengedése tárgyában. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága a polgármesternek a városrendezési és magánépítési szakbizottság, valamint a pénzügyi bizottság meghallgatása után előterjesztett javaslatára elhatározza, hogy az V. ker., Honvéd- és Szalay-utcák sarkán fekvő 24904. új hrsz. 422-15 négyszögöl kiterjedésű székesfővárosi telket, továbbá a 24903. új hrsz. székesfővárosi telek egy részét, összesen tehát mintegy 450 négyszögöl kiterjedésű sarokterületet a Belső Lipót—Terézvárosi Református Egyházközség részére templom és paplak céljára elvben átengedi, de a terület tényleges átengedése csak az esetben történhetik meg, ha az egyházközség a jelen elhatározás keltétől számított egy éven belül igazolja, hogy az előzetesen bemutatott tervek alapján létesítendő templom és paplak felépítéséhez szükséges összeggel — a székesfőváros egyoldalú elbírálása alapján — rendelkezik. Egyúttal a terület végleges átengedése esetére a polgármester javaslatára a törvényhatósági bizottság a szokásos általános feltételeken kívül már most a következő feltételeket köti ki : 1. Az egyházközség csakis a környékbe beilleszkedő és beépítési módnak megfelelő monumentális épületet létesíthet olyan tervek alapján, amelyeknek kivitelezéséhez a székesfőváros, mint telektulajdonos előtezesen hozzájárult. A területen azonban csak az átengedés céljának megfelelő templom- és paplak létesíthető, más épületet létesíteni nem szabad. 2. A terület végleges átengedésére vonatkozó határozat keltétől számított egy éven belül köteles az egyházközség a területet átvenni és ettől az időponttól számított egy éven belül az építkezést megkezdeni, a megkezdéstől számított további három éven belül befejezni és a felépítményeket végleges rendeltetésüknek átadni. 3. Ha az egyházközség az előbbi pontban megállapított határidők alatt a templomot és paplakot fel nem építené és rendeltetésüknek át nem adná, vagy ha a felépítmények felett akár részben, akár egészben a használattól eltérően rendelkeznék, vagy ha a területet az 1. pontban megállapított célra nem használná, vagy ha a használati jogot másra ruházná át, vagy megterhelné, vagy a felépítmények felett megillető szabad rendelkezési joga bármely oknál fogva részben, vagy egészben megszűnnék, ezekben az esetekben a terület használati joga megszűnik és a használatba adott terület a felépítményekkel és minden egyéb tartozékával együtt a székesfőváros korlátlan tulajdonjogi birtokába azonnal visszaszáll, anélkül, hogy az egyházközség vagy bárki más a területen eszközölt beruházásokért a székesfővárostól bármilyen címen megtérítést, vagy kártérítést igényelhetne. 4. A használatra átengedett terület használati jogát másra átruházni, az ingatlant, vagy annak használati jogát telekkönyvileg megterhelni tilos. 5. A terület átadása napjától kezdve, az átengedett terület és a rajta emelkedő felépítmények után teljesítendő mindennemű kiadást, beleértve mindazokat a közterheket is, amelyek egyébként az ingatlan tuljadonosát terhelnék, vagyis az adókat, illetékeket és illetékegyenértékeket, burkolási és csatornázási járulékokat, vízdíjakat stb., vagyis az ingatlan után a jelenlegi, vagy a jövőben alkotandó törvények, rendeletek, szabályrendeletek stb. alapján fizetendő mindennemű állmai és községi közszolgáltatásokat és egyéb kiadásokat, a használat tartama alatt mindenkor az egyházközség tartozik viselni, úgyhogy a székesfővárost ezen terület után a használat ideje alatt semmiféle kiadás se terhelje. 32