Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
15. 1934. december 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről
226 1934. december 19-iki közgyűlés. 388. szám. V KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 79. §. A széksértés. (1) .A törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, majd rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el (T. 38. §. (1) bekezdés). (2) A széksértés esetében az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával — a tiszti főügyészt (helyettesét) a széksértés elkövetése kérdésében indítvány- tételre hívja fel. A tiszti főügyész (helyettese) a széksértés elkövetése kérdésében elnöki felhívásra köteles indítványt tenni. Az indítvány felett a közgyűlés hozzászólás nélkül egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (2) bekezdés). (3) A széksértés elkövetésének megállapítása után az elnök, ha a széksértést a felszólaló követte el, a szót tőle megvonja, ezenfelül, valamint akkor, ha a széksértést nem a felszólafó követte el, az elnök a tiszti főügyészt (helyettesét) felhívja arra, hogy a megállapított széksértés miatt kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kiszabandó pénzbírság mértékére elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két törvényhatósági bizottsági tag 10—10 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és az esetleges módosító indítvány felett a közgyűlés egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (2) bekezdés). (4) A széksértés büntetése 500 aranypengőig terjedhető pénzbírság. A pénzbírságot az illető közgyűlés tartama alatt a jegyző kezeihez, egyébként pedig Budapest székesfőváros központi pénztárába kell fizetni. Ha a pénzbírságot a legközelebbi közgyűlésig ki nem fizetik, azt az elnök felkérésére a polgármester közadók módjára hajtja be. A pénzbírságot a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják (T. 38. §. (3) bekezdés). (5) A széksértésben elmarasztalt törvényhatósági bizottsági ta*g tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a reá kirótt pénzbírságot ki nem fizette (T. 38. §. (4) bekezdés). (6) Ha a széksértésben elmarasztalt — választott — törvényhatósági bizottsági tag a törvényhatósági bizottságnak egymás után következő hat közgyűléséről az (5) bekezdésben említett okból marad el, az elnök ezt a körülményt az igazoló választmány (11. §. (12) bekezdés) elnökével haladéktalanul közli. 80. §. A rendzavarás. (1) Az elnök a törvényhatósági bizottságnak azt a tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás vagy bírságolás (79. §.) után is tovább zavarja, az aznapi közgyűlésről kizárhatja és ha azonnal el nem távozik, őt rendőri karhalalom- mal eltávolíthatja (T. 38. §. (5) bekezdés). (2) Ha a törvényhatósági bizottság valamely tagjának a közgyűlés tanácskozásra rendelt helyiségéből való eltávolítása vált szükségessé, az elnök a közgyűlést erre az időre felfüggeszti és a hallgatóságot eltávolítja. (3) Ha a rendzavarás nagyon súlyos vagy ha azt durva sértegetéssel követték el vagy ha a rendzavarást az elnök által ismételten kizárt törvényhatósági bizottsági tag követte el, az elnök a megtorlás elhatározását a közgyűlés elé terjesztheti (T. 38. §. (6) bekezdés). (4) Ha az elnök a (3) bekezdés alapján a megtorlás tárgyában a közgyűlésnek előterjesztést tett, a közgyűlés az illető törvényhatósági bizottsági tagot egymást követő legfeljebb hat közgyűlésről kizárhatja. A kizárás tárgyában a közgyűlés hozzászólás nélkül egyszerű szavazással végérvényesen határoz (T. 38. §. (7) bekezdés). (5) Ha a közgyűlés a kizárást elhatározta, az elnök felhívja a tiszti főügyészt (helyettesét) arra, hogy a kizárás időtartama tekintetében tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kizárás időtartamára elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két törvényhatósági bizottsági tag 10—10 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosz-
