Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
15. 1934. december 19. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről
1934. december 19-iki közgyűlés. 388. szám. _______ 15. §. A jegyzőkönyv hitelesítése és aláírása. (1) Ha a közgyűlés egy napon át tart és ha a több napon át tartó közgyűlés utolsó napját megelőző közgyűlési napokra vonatkozó jegyzőkönyv a következő közgyűlési napon nem hitelesíthető, a jegyzőkönyvet a közgyűlés által minden közgyűlési napon a közgyűlés megnyitása után az elnök javaslatára vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal kiküldött és a közgyűlésen való állandó jelenlétre kötelezett négy törvényhatósági bizottsági tag nyolc nap alatt hitelesíti (T. 40. §. (I) bekezdés). (2) Ha a kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok többsége a jegyzőkönyvet hitelesíthetőnek nem találta, annak végleges szövegét a gyorsírói feljegyzések (14. §. (3) bekezdés) alapján kell a hitelesítőknek az elnök által összehívott ülésében szótöbbséggel hozott határozattal megállapítani. Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt. (3) Ha a közgyűlés több napon át tart, az előző közgyűlési nap jegyzőkönyvét az utolsó napra vonatkozó jegyzőkönyv kivételével rendszerint a következő közgyűlésen kell hitelesíteni (T. 40. §. (I) bekezdés.) (4) Ha az előző közgyűlési nap jegyzőkönyve a következő közgyűlési napon hitelesíthető, az (1) bekezdés értelmében kiküldött négy törvényhatósági bizottsági tag az előző közgyűlési nap jegyzőkönyvét a következő közgyűlés megkezdéséig átvizsgálja és a közgyűlésnek a hitelesítés tárgyában javaslatot tesz. (5) A (4) bekezdésben említett javaslatot az esetleges módosító indítványokkal együtt a hitelesítésre hivatott közgyűlés megkezdéséig kell az elnöknél írásban benyújtani. (6) Ha módosító indítványt a kiküldött négy törvényhatósági bizottsági tag egyike sem tett, a közgyűlés a javaslatnak az elnök által történt ismertetése után a hitelesítés kérdésében vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal dönt. (7) Ha a kiküldött törvényhatósági bizottsági tagok módosító indítványt tettek, az elnök a jegyzőkönyv kifogásolt részét és a módosító indítványt a jegyző útján röviden ismerteti. (8) A kiküldött és módosító indítványt tett törvényhatósági bizottsági tagok indítványukat legfeljebb öt percig tartó és meg nem hosszabbítható felszólalásban megokolhatják. (9) A közgyűlés a (8) bekezdésben említett megokolás után vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal dönt afelett, hogy a jegyzőkönyvet eredeti szövegezésben, vagy pedig a módosító indítványok figyelembevétele mellett hitelesíti. (10) Ha a közgyűlés a jegyzőkönyvet eredeti szövegezésében nem hitelesítette, a módosító indítványokat külön-külön kell határozathozatal alá bocsátani. A határozathozatal hozzászólás nélkül egyszerű szavazással történik. (11) A több napon át tartó közgyűlés utolsó napjára vonatkozó jegyzőkönyv hitelesítése az (1) és (2) bekezdésekben említett módon történik. (12) A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző és a kiküldött négy törvényhatósági bizottsági tag írja alá. NEGYEDIK FEJEZET. A költségvetésen kívüli ügyek tárgyalása. 16. §. A tárgyalható ügyek. A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni (T. 31. §. (4) bekezdés). 17. §. A tanácskozásban résztvevők. A tanácskozásban a törvényhatósági bizottság tagjain kívül a szakszerűség képviselői, illetőleg helyetteseik és az előadók is résztvehetnek (T. 36. §. (1) bekezdés — N. 2. §. (2) bekezdés). 18. §. Az érdekeltség. (I) Az a törvényhatósági bizottsági tag vagy szakképviselő, aki a tárgyalás alatt álló ügyek valamelyikében — akár közvetlenül, akár pedig hozzátartozói (1886. évi XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelt, az illető ügy tárgyalásában és az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet (T. 37. §. (1) bekezdés).
