Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
2. 1934. február 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 16 - 17 - 18 - 19
12 1934. február 24-iki rendkívüli közgyűlés. 16—19. szám. 16. Dr. Csilléry András bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében indokolja a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet és az alábbi határozati javaslatot terjeszti elő : »Budapest székesfőváros közönsége megdöbbenéssel értesült arról, hogy a m. kir. kormány a vörös Moszkvával felvette a diplomáciai érintkezést. A székes- főváros lakosságának még élénk emlékezetében van a magyarországi kommunizmus rémuralma és nem feledkezik meg arról az évek óta szívósan folytatott aknamunkáról sem, amelyet a vörös Moszkva pénzzel is irányít. Ez a diplomáciai kapcsolat a magyar népnek anyagi hasznot nem hoz, de annál nagyobb kárt jelent erkölcsi és elvi szempontból, hiszen a m. kir. kormány azt a kezet ragadja meg, amely nemcsak nekünk, de az egész emberiségnek is mérhetetlen kárt és romlást okozott. Továbbá a magyar kormánynak ez a lépése még nagyobb lehetőséget fog nyújtani a kommunista propagandának szóban, írásban és az aether hullámain keresztül, amelynek megakadályozása eddig is nagymértékben lekötötte a m. kir. államrendőrség munkaerejét. Kommunista propagandának gazdasági nyomorral sújtott országban nagy talaja van és épen ezért a székesfőváros a mai naptól kezdve fokozott figyelemmel lesz erre a körülményre és minden erkölcsi erejével tiltakozik a diplomáciai kapcsolatok felvétele ellen és a kommunista propaganda megerősödéséért, valamint az abból származó károkért az intézkedő tényezőket, tehát a m. kir. kormányt teszi felelőssé. Épen ezért indítványozzuk, hogy 1. mondja ki Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának közgyűlése, miszerint Budapest székesfőváros közönsége feliratban tiltakozik a m. kir. kormánynál a magyar-orosz egyezmény megkötése ellen, mert lehetetlennek tartja, hogy a Magyarországot annakidején létében megtámadó kommunista mozgalom legfőbb irányítójával, a minden erkölcsi és emberi értéket lábbal tipró szovjettel való diplomáciai viszony hazánk érdekeit szolgálhatja. A törvényhatósági bizottság közgyűlése nem tartja összeegyeztethetőnek az ország hazafias érzésű lakosságának felfogásával, hogy gazdasági, kereskedelmi és politikai kapcsolat álljon fenn oly állammal, amely rendszeresíti a bűn és erőszak uralmát és sárba rántja az erkölccsel együtt a vallás, a családi élet és a becsület szentségét. Szent István birodalmát ezer esztendeje a keresztény vallás tette naggyá és a letűnt tíz évszázad viharai között csak úgy tudott fennmaradni, hogy soha se tért le a keresztény erkölcs, a hazaszeretet és a polgári becsület útjáról, a mai megtépettsége idején pedig létérdeke régi történeti ideáljainak az egész vonalon való feltétlen tiszteletben tartása. 2. Budapest székesfőváros törvényhatósága tiltakozik az ellen, hogy a szovjet diplomáciai képviselete tartózkodási helyéül Budapest székesfőváros területe jelöltessék ki, mert nem hajlandó pillanatig sem tűrni, hogy a város falain belül kommunista propaganda üsse fel újból székhelyét. 3. Budapest székesfőváros törvényhatósága egyidejűleg tiltakozik az ellen, hogy bármiféle gazdasági megegyezést, amelyet akár egyes gyárak, akár más tőkecsoportok a szovjettel kötnek, az állam garanciájával kapcsolják össze (Élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a balközépen), mert nem engedhető meg, hogy a székesfőváros lakosságának adófillérei haza- és államellenes magatartást tanúsító idegen állam gazdasági céljait szolgálják. 4. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága e tiltakozással egyidejűén megkeresi a városi és vármegyei törvényhatóságokat, hogy hasonló értelmű tiltakozó felirattal forduljanak a m. kir. kormányhoz.« (Dr. Csilléry András beszéde közben az elnöki széket dr. Sipőcz Jenő polgármester, majd ismét dr. Huszár Aladár főpolgármester foglalja el.) 17. Elnök az ülést 5 percre felfüggeszti. 18. Dr. Huszár Aladár főpolgármester-elnök az ülést újból megnyitja és bejelenti, hogy dr. Pap József bizottsági tag kíván felszólalni. Dr. Pap József bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében javasolja, hogy a közgyűlés a szóbanforgó kérdést ne tárgyalja. 19. Elnök bejelenti, hogy habár több bizottsági tag aláírásával egy névszerinti szavazást kérő ívet nyújtottak hozzá be, a névszerinti szavazást nem rendeli el, mivel az 1930. évi XVI11. t.-c. 30. §-ának (9) pontja a következők szerint intézkedik : »az ilyen közgyűlés, az összehívás kérésének egy szónok által való megokolása, valamint az esetleg ezzel szemben való egy felszólalás után — bármilyen más címen való felszólalás kizárásával egyszerű szavazással végérvényesen — mindenekelőtt afelett határoz, jcívánja-e ezt a kérdést tárgyalni.«
