Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
1. 1934. január 24. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 6 - 7 - 8
6 1934. január 24-iki rendkívüli közgyűlés. 5—8. szám. Dr. Wolff Károly bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében a közgyűlés összehívásának az okát fejtegeti, majd a m. kir. kormánynak a székesfővárosi törvény- tervezete ügyében, továbbá a közüzemi szolgáltatások és közlekedési tarifák leszállításának napirendre tűzésére vonatkozó indítvány azonnali tárgyalására vonatkozólag határozati javaslatot terjeszt elő. Elnök kijelenti, hogy az 1930. évi XVIII. t.-c. 30. §-ának 9. bekezdése értelmében a közgyűlés bármilyen címen való bármilyen felszólalás kizárásával egyszerű szavazással végérvényesen mindenekelőtt afelett határoz, hogy kívánja-e az összehívás tárgyát képező indítványokat tárgyalni. A közgyűlés az elnök kérdésére elhatározza, hogy dr. Csilléry András bizottsági ‘ tag és tagtársainak a m. kir. kormánynak a székesfővárosi törvény megváltoztatására irányuló törvénytervezete ügyében tett indítványát azonnal tárgyalni kívánja. Az elnök kérdésére elhatározza a közgyűlés, hogy dr. Csilléry András bizottsági tag és tagtársainak a közüzemi szolgáltatások és közlekedési tarifák leszállításának napirendre tűzésére vonatkozó indítványát azonnal tárgyalni kívánja. 6. Ezután a közgyűlés áttér az első indítvány tárgyalására, melynek során Friedrich István, Peyer Károly, Rassay Károly, Hann Arnold, Fábián Béla (közben az elnöki széket Liber Endre alpolgármester, majd ismét a főpolgármester foglalja el.) és Perley Lajos bizottsági tagok szólalnak fel és felszólalásaikban pártjaik nevében egyhangúan tiltakoznak a kormánynak az autonómia megcsonkítására irányuló törekvései ellen és kijelentik, hogy dr. Wolff Károly határozati javaslatához hozzájárulnak. A közgyűlés dr. Wolff Károly bizottsági tag alábbi határozati javaslatát, illetve az abban foglalt két indítványt egész terjedelmében változatlanul elfogadja. 7. »Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága a sajtóközleményekből és félhivatalos kormánynyilatkozatokból értesülvén az 1930. évi XVIII. t.-c. módosítására készülő és általános bizalmatlanságot keltő törvénytervezetről, á legnagyobb megdöbbenésének és tiltakozásának ad kifejezést a székes- főváros autonómiáját súlyosan érintő kormányzati tervekkel szemben. Az önkormányzati elv ősi alkotmányunknak egyik alappillére. Minden tervezett olyan intézkedés tehát, amely Budapest székesfőváros önkormányzatát felfüggesztené és törvényhatósági bizottság jogkörét a kormány exponensére ruházza, az összpolgárság érdekeinek súlyos sérelmét és az önkormányzati alapelv megsemmisítését jelentené, tehát nemcsak Budapest székesfőváros szempontjából mélységes aggodalmunkat jogosan kiváltó intézkedés, hanem az egész ország alkotmányos életének szempontjából is olyan fenyegető eshetőségeket és célzatokat rejt magában, amelyek nemcsak a főváros polgárságának, hanem az ország egész közvéleményének jogos aggodalmát és indokolt tiltakozását hívják ki. Ilyen a székesfőváros életében példátlan intézkedés, amelyre a székes- fővárosnak hitel szempontjából a külföld előtt is magasra értékelt működése tárgyilagos okot nem szolgáltatott, nemcsak belpolitikai, hahem külpolitikai szempontból is rendkívül aggályos, miért is azzal szemben a törvényhatósági bizottságnak állásfoglalása a jövő szempontjából is szükséges. " De érinti a székesfőváros eddigi autonómiáját a polgármesteri hatáskörnek az autonóm szervek rovására tervezett mértéken felüli kiterjesztése, amely az autonóm szempontokon kívül az egyéni munkabírásnak határain messze túlmenő tevékenységet tételez fel és ez a nagymérvű központosítás a székesfőváros köz- igazgatási méretei mellett a tüzetes áttekintés lehetőségét is kizárttá teszi, miértis az ebből szükségszerűen előálló munkatorlódás a polgárság érdekei szempontjából nem helyeselhető, miután minden racionalizálás első feltétele a közigazgatás egyszerűsítése és gyorsabbá tétele. Súlyos sérelme az autonómiának a fővárosi üzemek adminisztrációjának a kormányzati szervek részéről az önállóság rovására tervezett átvétele, az eddigi felügyeleti jogon felül a külön kiküldendő üzemi kormánybiztosok vétójoga, mely illuzórikussá és úgyszólván lehetetlenné teszi az üzemekben az önkormányzat gazdálkodását. Mindezen a tervezettel kapcsolatosan nem kimerítően felsorolt aggodalmunk alapján javasoljuk, mondja ki a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy az 1930. évi XVIII. t.-c. tervezett ilyen módosításával szemben a kormány- . hoz tiltakozó feliratot intéz és ezt egyidejűleg az ország többi törvényhatóságá- - hoz hozzájárulás céljából megküldi.« 8. »Ugyanezen alkalomból hivatkozva úgy a költségvetés tárgyalásánál, mint különösen a Talbot-centráléra vonatkozó szerződéskötése alkalmával már felhozott érveinkre, melyek szerint az átveendő energiamennyiség gazdaságos értékesítése, a fogyasztás fokozása érdekében a tarifák sürgős revízióját és leszállítását tartottuk szükségesnek és ezt annál is inkább hangoztathattuk, mert a polgármesteri közigazgatás is már hosszabb idő előtt bejelentette a köz-
