Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
10. 1934. október 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 233
116 ___ _______ 1934. október 24-iki közgyűlés. 232 —233. szám. Megbízza egyúttal a közgyűlés a polgármestert a bérleti szerződés megkötésével és végrehajtásával, egyúttal a kötendő szerződés irányadó rendelkezéseit a következőkben állapítja meg : A bérlő a bérösszeg leszállítását sem gazdasági lehetetlenülés, sem a gazdasági viszonyok rosszabbodása, sem pedig másféle okból nem kérheti. A bérlő a bérlet tárgyát leltár szerint és oly állapotban köteles átvenni, amilyenben azok a birtokbaadás időpontjában találtattak. A bérlő köteles a színházépületet játszásra alkalmas állapotban a Szent István- heti ünnepi, népművelési és ifjúsági előadások céljaira, valamint a magyar amatőrsport bemutatói és versenyei céljára önköltségi áron átengedni. A bérlő vállalkozását csak Városi Színház elnevezés alatt folytathatja. A színházépületet csak hangversenyek, opera, operett, valamint zenés prózai és egyéb kulturális célú előadásra, illetőleg bemutatásokra használhatja. A hangversenyek és előadások idényeként számított kétharmad részének magyarnyelvűnek kell lennie. Külföldi operatársulat a m. kir. Operaház évadja alatt egy bérleti éven belül legfeljebb 20 előadáson szerepeltethető. A bérlő állandó zenekarát, előadó- és művészszemélyzetét — melynek elsőrendűnek kell lennie —, a kar- és színpadi segédszemélyzetet, valamint az igazgatási és műszaki személyzetet kizárólag magyar állampolgárokból, lehetőleg budapesti lakosokból köteles összeállítani. A színház belsejében a hirdetési jog a bérlőt illeti, ugyancsak övé a színházi étkező tartásának, illetve értékesítésének joga is. A nézőtéri ruhatár a bérlőé, aki köteles azt megfelelő összegre biztositani és a biztosítási kötvényt a polgármesternek bemutatni. A bérlő köteles a bérlet tárgyát állandóan üzemképes állapotban, jókarban tartani. Átalakításokat a bérlő csak a bérbeadó engedélyével eszközölhet. A bérlő bérlettársat csak a bérbeadó engedélyével vehet maga mellé. A szerződés harmadik személyre át nem ruházható. A bérlő a színházépületet a már fentebb megjelölt célokra, alkalomszerűen albérletbe is adhatja. A színházépületet viták és félreértések elkerülése céljából tűz, vagy villámcsapás által okozott károk ellen a bérbeadó székesfőváros az általa meghatározott biztosítási összeg erejéig saját költségén biztosítja. Ha a színházépület tűz, vagy villámcsapás által okozott kár miatt bármily rövid időre is használhatatlanná válik, ezért a bérlő kártérítést a bérbeadótól nem követelhet. Ha a bérlő ellen folytatott biztosítási vagy kielégítési végrehajtás során a bérbeadó tulajdonát képező ingóságokat foglalnak le, a bérlő ezeket 8 napon belül bírói zár alól köteles feloldatni. A bérlet tárgyával, magával az épülettel kapcsolatos összes állami és községi adókat és illeték-egyenértéket a bérbeadó főváros fizeti, viszont a bérlő köteles viselni a vállalkozásából eredő és azzal kapcsolatos összes állami és községi adókat, valamint a hatósági díjakat és illetékeket. t A bérlő fizeti a színházépület teljes vízdíját, a tűzcsap után fizetendő díjakat, a kéményseprési díjakat, a villamos áram és gázdíjakat, valamint az ezekkel kapcsolatos mérőkészülékek díjait. A bérlő a szerződés aláírása előtt 20.000 aranypengő készpénzt, vagy ilyen összegről kiállított és a bérbeadó feltétlen rendelkezési jogát biztosító záradékkal ellátott betétkönyvet köteles a székesfőváros központi pénztáránál biztosítékul letenni. A szerződés megszűnik, ha a bérlő ellen csődöt nyitnak, ha a bérlő maga ellen kényszeregyezségi eljárás megindítását kéri, ha a bérlő ellen a színházépület területén árverést tartanak, vagy vele szemben ugyanott ingók átszállítását hajtják végre, ha a bérlő meghal, végül ha az épület tűz, vagy villámcsapás által okozott kár miatt hangversenyek, vagy előadások céljára egyfolytában 30 napig használni nem lehet. A bérleti szerződés illetékét a bérlő fizeti. Ez a közgyűlési határozat kormányhatósági jóváhagyás végett a m. kir. belügyminiszter úrhoz felterjesztendő. 233. A közgyűlés tárgyalja a polgármesteri előterjesztést a budapesti 1/3. sz. és a . sz. kéményseprő munkakerületek módosítása ügyében. A közgyűlés a polgármesternek a közgazdasági és ipari szakbizottsággal egyetértőén tett előterjesztésére a kéményseprőipar gyakorlásáról szóló 504/1917. kgy., 1141/1923. kgy., 655/1924. kgy. és 59/1932. közgyűlési számú szabályrendelet függelékében foglalt 1/3. számú és XII/1. számú kéményseprő munkakerületek határait a következőképen módosítja : I. közigazgatási kerület : 3. munkakerület : Csend-utca, Budaörsi-út, Győri-út, Bán-utca, Avar-utca, Csend-utca, Mészáros-utca, Róka-utca, Tigris-utca, Naphegy-utca, Krisztina-tér, Alagút-utca, nyugati és déli bástyafal, Ybl Miklós-tér déli oldala, Zita királyné-út, Döbrentei-tér, Gellért-lépcső, Orom-utca, Sánc-utca, Hegyalja-út, Csend-utca. XII. közigazgatási kerület: 1. munkakerület : Sashegyi-út, Németvölgyi-árok, Böszörményi-út, Enyedi-utca, Duna--Száva—Adria-vasút pályatestének nyugati határvonala, Bán-utca, Győri-út, Budaörsi-út, Sashegyi-út.
