Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1934
9. 1934. október 7. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 182 - 183 - 184 - 185 - 186
1934. október 17-iki rendkívüli közgyűlés. 182—186. szám 101 Piazza Győző Pillis Károly Pintér János Pollatschek Elemér dr. Pollákné Stern Szerén Pompéry Elemér Czabalay Kálmán dr. Reisz Móric Révész Mihály dr. Scheuer Róbert Schmarilla Géza Schoditsch Lajos Simonyi Simon dr. Steinherz Simon Sümegi Vilmos Szabó József Szabó Sándor dr. Szakái Antal dr. Szegő Béla Szémann Mihály Szilágyi Antal Szőke Gyula dr. Takács István dr. Tauffer Gábor dr. Temesi Győző dr. Térfi Béla Toperczer Ákosné Ugrón Gábor dr. Usetty Béla dr. Vass Béla Várady János Verebély Jenő dr. Viczián István dr. Wellisch Andor Wenczell Árpád dr. Windisch Ödön dr. Wolf István Zala Zsigmond Zimmermann Dezső törvényhatósági bizottsági tagok. 182. Borvendég Ferenc főpolgármester-elnök a rendkívüli közgyűlést 5 óra 18 perckor megnyitja és a megjelenteket üdvözli. 183. A jegyzőkönyv hitelesítésére felkéri : Diószeghy János, Dorner Gyula, Nagy Ferenc és Lévai Sándor bizottsági tagokat. 184. Távolmaradásukat kimentették dr. Nagy László, dr. Dési Géza, vitéz Mátyásfalvy Erich, dr. Vörösváry Miklós, Slachta Margit, Koós Jenő, Molnár László, Csapó Sámuel, Andréka Károly és dr. Nagy Zsigmond bizottsági tagok. 185. Ezután az elnök az alábbi szavakkal emlékezik meg dr. havadtői Kiss Menyhért volt bizottsági tag elhúnytáról : »Mélyen tisztelt Közgyűlés! Mély részvéttel emlékezem meg a törvényhatósági bizottság egy volt kiváló tagjának elhúnytáról. havadtői dr. Kiss Menyhért neves költő és tanár éveken át volt a közgyűlés lelkes, tevékeny tagja. Mély hazafiasság és különösen szülőföldje, Erdély iránti nagy szeretete csendül fel verseiben. Legutolsó szereplése is hazafias ténykedés volt, jóformán az Országzászló tövében halt meg. Emlékét őrizzük meg kegyelettel és örökítsük meg mai ülésünk jegyzőkönyvében.« Elnök bejelenti, hogy a mai közgyűlést Peyer Károly bizottsági tag és vele együtt 40 társa írásban benyújtott kérelmére az ínségsegélynek munkával való megváltása ügyében az 1930. évi XVIII. t.-c. 30. §-a (5) bekezdésének d) pontja alapján hívta egybe. Bejelenti, hogy a közgyűlés összehívását az összehívók nevében Gál Benő bizottsági tag fogja megokolni. 186. Ezután Gál Benő bizottsági tag hosszabb felszólalás keretében indokolja a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet és az alábbi indítványt terjeszti elő : »A székesfőváros polgármestere által a munkanélküliek ínségsegélyezésére kiadott rendelet nemcsak az önhibájukon kívül munka nélkül maradtakra sérelmes, de a magyar iparra is káros, mert 1. nagyarányú munkaalkalmakat von el a magánipartól, 2. a magániparban fizetett munkabéreket tovább rombolja és 3. ezzel a fogyasztópiacot szűkítve, a kereskedelem forgalmát is tovább csökkenti. Másfélmillió munkanapot kitevő közmunkának a magánvállalkozástól való elvonása és élelmezőjeggyel történő elvégeztetése olyan veszedelem, amelyet leküzdeni évek alatt sem lehet. Már az eddig gyakorolt közmunkarendszer is, amely különböző közmunkálatoknál inségmunkásokat ínségbérekkel dolgoztatott, a magánvállalkozás által fizetett béreket is lerombolta, de a most bevezetett rendszer azt még tovább rombolja. A legteljesebb szociális érzéketlenséget bizonyítja az, hogy olyan 60 éves embereket foglalkoztatnak esőben, hóban, fagyban utak és ehhez hasonló ' földmunkálatokon, akik az ínség következtében fizikailag teljesen leromlottak. Mindezeknél fogva a székesfőváros tvh. bizottságának rendkívüli közgyűlése utasítsa a polgármester urat, hogy a munkanélküli ínségesek segélyezésére vonatkozó 101.184/1934. számú rendeletét helyezze hatályon kívül. A rendkívüli közgyűlés utasítsa a polgármester urat, hogy mindaddig, amíg Budapest székesfőváros tvh. bizottságának 1926. évi november hó 17.-én tartott közgyűlése által a munkanélküliek községi biztosítására vonatkozó határozatát végre nem hajtja, illetve az ehhez szükséges szabályrendeletet ki nem dolgozza és azt életbe nem lépteti, a munkanélküli ínségesek segélyezése 26
