Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

1.1 1933. január 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 25 - Szabályrendelet a gépjárművel közterületen űzött bérkocsi-(autótaxi)-ipar gyakorlása tárgyában

46 1933. január 18-iki közgyűlés. 25. szám. A fennmaradó iparengedélyekre elsősorban a géperejű bérkocsiiparosok nagykorú, gépjárművezetői igazolvánnyal rendelkező gyermekei, azután hadirokkantak és frontharcosok, hadiözvegyek és hadiárvák, volt hadifoglyok és az 1919. évi ellenforadalomban elhaltak özvegyei tarthatnak igényt. Amennyiben ily igénylők nincsenek, másoknak az iparengedélyt a jelentkezésük sorrendje szerint kell kiadni. Jogi személyek részére a szabályrendeletben megállapított összes géperejű bérkocsilétszámnak legfeljebb 55%-a adható ki. 5. §. A gépjáróművel űzött bérkocsiipar gyakorlására jogosító iparengedélyt a székesfőváros területére a polgármester adja. 6. §. Aki Budapest székesfőváros területén géperejű bérkocsiipart kíván gyakorolni, annak a polgármesterhez kell engedélyért folyamodni. A folyamodványban fel kell tüntetni: 1. a folyamodó családi és utónevét, életkorát, születési helyét, állampolgárságát, lakását, részvénytársaságoknál és szövetkezeteknél a bejegyzett céget, közkereseti és betéti társaságoknál a bejegyezni kívánt céget s ezenkívül a társtagok, illetőleg a beltagok nevét és személyi adatait; 2. amennyiben a folyamodó az 1922. évi XII. t.-c. rendelkezései értelmében iparát üzletvezető alkalmazásával gyakorolja, ennek családi és utónevét, életkorát, születési helyét, állampolgárságát, lakását; 3. a használatba venni kívánt gépkocsi típusát (kis- vagy nagytípusú); 4. azt a körülményt, hogy az ipart űzni szándékozó személyesen vezeti-e a géperejű bérkocsit vagy gépkocsivezető alkalmazottat fog tartani. 7. §• Az iparengedélyt csak a törvényesen megállapított ipardíj lerovása után szabad kiadni. Ha az iparengedély több géperejű bérkocsi tartására jogosít, az ipardíjat minden egyes géperejű bérkocsi után külön meg kell fizetni. 8. §. Az engedélyes iparát személyesen, vagy üzletvezető alkalmazásával gyakorolhatja ; iparengedélyét bérbe nem adhatja, el nem adhatja és másra át nem ruházhatja. 9-§A gépjáróművel űzött bérkocsivállalat engedélyese az 1930. évi XVI. t.-c. 39. §-a értelmében minden egyes üzemben tartott géperejű bérkocsi után a jelen szabályrendelet 10. és 12. §-aiban feltüntetett összegek erejéig a géperejű bérkocsi által okozott balesetből kifolyólag reáháramló kártérítési kötelezettség fedezetéül szavatossági biztosítást kötni, vagy biztosítékot letenni köteles. Ez a kötelezettség a biztosítási díjaknak mindenkor való pontos fizetésére is vonatkozik. Ez alól a kötelezettség alól a m. kir. kereskedelemügyi miniszter mentesítheti az olyan nyilvános számadásra kötelezett tőkeerős bérkocsivállalatokat, amelyek a kártérítési kötelezettség fedezetéről tartalékolás útján maguk is gondoskodni tudnak. 10. §. A kötelező biztosítás legkisebb összege: a) minden sérült, vagy meghalt személyre 5000 aranypengő, b) tárgyrongálásra 1000 aranypengő, c) bármennyi személy sérülése, vagy halála esetére sem kell azonban a kötelező biztosítás összegének meghaladnia a 20.000 aranypengőt.