Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

1.1 1933. január 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 22 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsának ügyrendjéről

32 1933. január 18-iki közgyűlés. 22. szám. KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 90. §. A széksértés. (f) A törvényhatósági tanácsnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait, vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illet, vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése I után azonnal vissza nem vonja, valamint az a tanácstag, aki a tanácskozást zavaró, vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés vagy rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el. (T. 38. §. (i) és (io) bekezdés.) (2) A széksértés esetében az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával — a tiszti főügyészt (helyettesét) a széksértés elkövetése kérdésében indítványtételre hívja fel. A tiszti főügyész (helyettese) a székséftés elkövetése kérdésében elnöki felhívásra köteles indítványt tenni. Az indítvány felett az ülés hozzászólás nélkül, egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz. (T. 38. §. (2) és (10) bekezdés.) (3) A széksértés elkövetésének megállapítása után az elnök, ha a széksértést a felszólaló követte el, a szót tőle megvonja, ezenfelül, valamint akkor, ha a széksértést nem a felszólaló követte el, az elnök a tiszti főügyészt (helyettesét) felhívja arra, hogy a megállapított széksértés miatt kiszabandó pénzbírság mértékére tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kiszabandó pénzbírság mértékére indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két tanácstag 5—5 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és az esetleges módosító indítvány felett a törvényhatósági tanács egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz. (T. 38. §. (2) és (10) bekezdés.) (4) A széksértés büntetése 500 aranypengőig terjedhető pénzbírság. A pénzbírságot az illető tanácsülés tartama alatt a törvényhatósági tanács jegyzője kezeihez, egyébként pedig Budapest székesfőváros központi pénztárába kell fizetni. Ha a pénzbírságot a legközelebbi ülésig ki nem fizetik, azt az elnök felkérésére a polgármester közadók módjára hajtja be. A pénzbírságot a törvényhatósági szegényalap javára kell fordítani. A pénzbírság kirovása nem állja útját annak, hogy az elkövetett cselekményt bűnvádi úton is megtorolják. (T. 38. §. (3) és (10) bekezdés.) (5) A széksértésben elmarasztalt tanácstag tagsági jogait mindaddig nem gyakorolhatja, amíg a reá kirótt pénzbírságot ki nem fizette. (T. 38. §. (4) és (10) bekezdés.) 91. §. A rendzavarás. (1) Az elnök a törvényhatósági tanácsnak azt a tagját, aki a tanácskozás rendjét ismételt rendreutasítás vagy bírságolás (90. §.) után is tovább zavarja, az aznapi ülésről kizárhatja és ha azonnal el nem távozik, őt rendőri karhatalommal eltávolíthatja. (T. 38. §. (5) és (10) bekezdés.) (2) Ha az ülés nyilvános és ha a törvényhatósági tanács valamelyik tagjának az ülésteremből való eltávolítása vált szükségessé, az elnök az ülést erre az időre felfüggeszti és a hallgatóságot eltávolítja. (3) Ha a rendzavarás nagyon súlyos, vagy ha azt durva sértegetéssel követték el, vagy ha a rendzavarást az elnök által ismételten kizárt tanácstag követte el, az elnök a megtorlás elhatározását a törvényhatósági tanács elé terjesztheti. (T. 38. §. (e) és (10) bekezdés.) • (4) Ha az elnök a (3) bekezdés alapján a megtorlás tárgyában a törvényhatósági tanácsnak előterjesztést tett, a törvényhatósági tanács az illető tanácstagot egymást követő legfeljebb három ülésről kizárhatja. A kizárás tárgyában a törvényhatósági tanács hozzászólás nélkül egyszerű szavazással végérvényesen határoz. (5) Ha a törvényhatósági tanács a kizárást elhatározta, az elnök felhívja a tiszti főügyészt (helyettesét) arra, hogy a kizárás időtartama tekintetében tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kizárás időtartamára elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két tanácstag 5—5 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és a módosító indítvány felett a törvényhatósági tanács egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz. (T. 38. §. (7) és (10) bekezdés.) (e) A (4) és (5) bekezdés alapján kizárt tanácstag a kizárás tartama alatt tanácstagsági és ezen alapuló többi jogait egyáltalában nem gyakorolhatja. (T. 38. §. (?) és (10) bekezdés.)