Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

1.1 1933. január 18. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 22 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági tanácsának ügyrendjéről

1933. január 18-iki közgyűlés. 22. szám. 29 77. §. A titkos szavazás időtartama. (i) A titkos szavazás időtartamát az elnök állapítja meg. (2) A titkos szavazás időtartamát tisztviselői állások betöltésénél, valamint a fegyelmi eljárás elrendelése és a szolgálatban való visszatartás kérdésében váló határozathozatal esetén a szavazás megkezdésétől számított fél óránál rövidebb időtartamban megállapítani nem lehet. (3) Az elnök a titkos szavazás időtartamát a titkos szavazás elrendelésével egyidejűleg a törvényhatósági tanáccsal közli. (4) Az elnök az ülést a titkos szavazás időtartamára felfüggesztheti. 78. §. A titkos szavazás módja. (i) A titkos szavazás borítékba ((2) bekezdés) helyezett szavazólapokkal ((2) bekezdés) vagy golyókkal ((3) bekezdés) történik. (2) A szavazólapokat és a borítékokat egyenlő nagyságú, egyenlő színű, vastagságú és minőségű — át nem tetsző — papírbót hivatalból kell elkészíteni és a polgármester hivatalos pecsétjével ellátni. (3) A golyóknak fehér- és feketeszínűeknek kell lenniök. (4) Sem a szavazólapokon, sem a borítékokon, sem a golyókon megkülönböztetésre alkalmas jel nem lehet. 79. §. Titkos szavazás szavazólapokkal. (1) A szavazatszedő küldöttség helyiségében (75. §.) a szavazólap előkészítésére, valamint a boríték beragasztására külön helyiségnek kell rendelkezésre állani. (2) A külön helyiségben a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstagon kívül senki sem tartózkodhatik, abba senki be nem léphet és abba senki be nem tekinthet. (3) A szavazatszedő küldöttség asztalának minden oldalról könnyen hozzáférhetőnek kell lennie. (4) Az asztalon egy — a szavazólapokat tartalmazó borítékok bedobására alkalmas nyilassal ellátott és zárható — urnát kell elhelyezni. (5) A szavazatszedő küldöttség a titkos szavazás megkezdése előtt meggyőződik arról, hogy az urna üres, ennek megtörténte után pedig a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazatszedő küldöttség összes tagjainak jelenlétében az urnát bezárja. (6) A titkos szavazás akként történik, hogy a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstag a szavazatszedő küldöttség asztalához lép, ott a szavazatszedő küldöttség elnökétől egy szavazólapot (78. §. (2) bekezdés) és egy borítékot (78. §. (2) bekezdés), valamint egy irónt átvesz, azután az e célra kijelölt helyiségbe lép, ott a szavazólapot a szavazatszedő küldöttség elnökétől átvett irónnal szavazásra előkészíti, azt a borítékba teszi, a borítékot beragasztja, visszamegy a szavazatszedő küldöttség asztalához és a beragasztott borítékban levő szavazólapot az irónnal együtt a szavazatszedő küldöttség elnökének átadja, aki az átvett borítékot az urnába helyezi. (7) A szavazólapnak és a borítéknak a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstag részére való átadását és a szavazás megtörténtét a törvényhatósági tanács tagjainak névsorában az illető törvényhatósági tanácstag nevénél meg kell jegyezni. 80. §. Titkos szavazás golyókkal. (1) A szavazatszedő küldöttség helyiségében (75. §.) a szavazatszedő küldöttség asztalától távol álló, azonban általa állandóan figyelemmel kísérhető helyen golyók befogadására alkalmas — kellő számú — urnának kell lenni. (2) Az urnák közelében a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstagon kívül senki sem tartózkodhatik. (3) A golyókkal való titkos szavazás akként történik, hogy a szavazni kívánó törvényhatósági tanácstag a szavazatszedő küldöttségnek a 79. §. (3) bekezdésében említett módon elhelyezett asztalához lép, ott a szavazatszedő küldöttség elnökétől kellő számú és színű golyót átvesz, azokkal az urnához megy s ott azokat szavazatához képest az urnákba ejti olyként, hogy a golyók színeit senki se láthassa. 8