Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

11.1 1933. december 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről

1933. december 20-iki közgyűlés. 379. s

zám. nem tekintendő, azonban a jegyzőkönyvben megemlítendő és az észrevételt tevő részéről írásban is előterjeszthető. (4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő küldöttség elnöke, a jegyzőkönyv írásbafoglalásának befejeztekor jelenlevő tagjai és jegyzője írják alá. (5) A szavazók neveit tartalmazó jegyzéket a jegyzőkönyvhöz hozzá kell fűzni és a fűzőzsinór végét hivatalos pecséttel kell ellátni. 77. §. A titkos szavazás eredményének jelentése. (1) A szavazatszedő küldöttség elnöke (elnökhelyettese) a titkos szavazás megtörténtéről a közgyűlés elnökének jelentést tesz, egyben a szavazásról felvett jegyzőkönyvet, *a szavazók neveit tartalmazó jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (75. §. (7) bekezdés) átadja. (2) Az elnök (8. §.) a jegyzőkönyvet (76. §.) a jegyző útján felolvastatja. 78. §. A titkos szavazásnál a szavazatok egyenlő megoszlása. (1) A titkos szavazásnál, ha a szavazatok egyenlően oszlanak meg, az elnök (8. §.) nem dönthet (T. 36. §. (18) bekezdés). (2) Az (1) bekezdés esetében — az (5) bekezdés esetét ide nem értve — újabb titkos szavazást kell elrendelni és azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére egyidejűleg ki kell tűzni (T. 36. §. (18) bekezdés). (3) Ha a szavazatok az újabb titkos szavazásnál is egyenlően oszlanak meg, a határozatot sorshúzás útján kell megállapítani (T. 36. §. (18) bekezdés). (4) A sorshúzást a szavazatszedő küldöttség ejti meg. (5) Ha a törvényhatósági bizottságban érdekképviselet címén helyet foglaló tagok választásánál a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a szavazás eredményét új szavazás elrendelése nélkül sorshúzással kell megállapítani (T. 18. §. (2) bekezdés). (6) A sorshúzás tekintetében a (4) bekezdés rendelkezései irányadók. 79. §. A határozat kihirdetése. (1) A jegyzőkönyv felolvasása (77. §. (2) bekezdés) után az elnök (8. §.) megállapítja, hogy a határozat mellett szavazott-e annyi törvényhatósági bizottsági tag, ahány szavazat a határozathoz szükséges. (2) A határozathoz, ha jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, rendszerint egyszerű szótöbbség szükséges (T. 36. §. (13) bekezdés). (3) Az önálló indítvány sürgős napirendre tűzését kimondó határozathoz a törvényhatósági bizottság összes tagjainak általános többsége (T. 36. §. (10) bekezdés), az örökös tagok és a polgármester megválasztását kimondó határozathoz pedig a beadott szavazatok általános többsége szükséges (T. 23. §. (3) bekezdés, T. 60. §. (6) bekezdés). (4) A titkos szavazással hozott határozat kihirdetése után az elnök (8. §.) a jegyzőkönyvet, a jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (75. §. (7) bekezdés) a választás jogerőre emelkedése időpontjáig való megőrzés céljából a jegyzőnek (13. §.) adja át. (5) A (4) bekezdésben említett szavazólapokat és borítékokat a választás jogerőre emelkedése után az elnök (8. §.) jelenlétében haladék nélkül meg kell semmisíteni. KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 80. §. A széksértés. (1) A törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait, vágy a tanácskozáson kívül álló személyeket sértő kifejezésekkel illeti vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, majd rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el (T. 38. §. (1) bekezdés).