Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933
11.1 1933. december 20. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről
1933. d e cembe r 20-iki közgyűlés. 379. szám. ' 297 (10) Ha a közgyűlés a jegyzőkönyvet eredeti szövegezésében nem hitelesítette, a módosító indítványokat külön-külön kell határozathozatal alá bocsátani. A határozathozatal hozzászólás nélkül egyszerű szavazással történik. (11) A több napon át tartó közgyűlés utolsó napjára vonatkozó jegyzőkönyv hitelesítése az (1) és (2) bekezdésekben említett módon történik. (12) A jegyzőkönyvet az elnök, a jegyző és a kiküldött négy törvényhatósági bizottsági tag írja alá. NEGYEDIK FEJEZET. A költségvetésen kívüli ügyek tárgyalása. 16. §. A tárgyalható ügyek. A közgyűlésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni (T. 31.§. (4) bekezdés). 17. §. A tanácskozásban résztvevők. A tanácskozásban a törvényhatósági bizottság tagjain kívül az előadók is résztvehetnek (T. 36. §. (1) bekezdés). 18. §. Az érdekeltség. (1) Az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tárgyalás alatt álló ügy valamelyikében — akár közvetlenül, akár pedig hozzátartozói (1886. évi XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelt, az illető ügy tárgyalásában és az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet (T. 37. §. (1) bekezdés). (1) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely törvényhatósági bizottsági tag az ügy eldöntését célzó szavazás elrendeléséig felvetheti (T. 37. §. (2) bekezdés). (3) A közgyűlés az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy törvényhatósági bizottság bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított törvényhatósági bizottsági tag és a tiszti főügyész (helyettese) meghallgatása után hozzászólás nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal dönt (T. 37. §. (2) bekezdés). (4) Ha a közgyűlés az érdekeltséget megállapította, az érdekelt törvényhatósági bizottsági tag az üléstermet az illető ügy tárgyalása és a vonatkozó határozathozatal idejére elhagyni köteles. (5) A közgyűlésnek az érdekeltség kérdésében való döntése csak az illető ügyben hozott határozat érdeme ellen előterjesztett jogorvoslatban támadható meg (T. 37. §. (2) bekezdés). 19. §. Felszólalás napirend előtt. (1) Napirend előtt felszólalásra az elnök adhat engedélyt. Ha az elnök a felszólalást nem engedélyezi, a felszólalást az egy napon át tartó közgyűlés a napirend (tárgysorozat) tárgyalásának befejezése, a több napon át tartó közgyűlés pedig a napirend tárgyalásának megszakítás után vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozatával megengedheti (T. 36. §. (12) bekezdés). (2) Az (1) bekezdésben említett felszólalás időtartama 10 perc. Ezt az időtartamot a közgyűlés az elnök indítványára vita nélkül egyszerű szavazással hozott határozatával legfeljebb 10 perccel meghosszabbíthatja. (3) Az (1) bekezdésben említett felszólalás esetén sem hozzászólásnak, sem határozathozatalnak helye nincs. 20. §. Felszólalás személyes kérdésben. (1) Személyes kérdésben való felszólalásra az elnök adhat engedélyt. (2) Akinek az elnök az engedélyt nem adta meg, az egy napon át tartó közgyűlésen a napirenden (tárgysorozaton) levő ügyek tárgyalásának befejezése, a több 75
