Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933
7.5 1933. junius 7. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 171 - 172 - 173 - 174 - 175
Í62 1933. június 7-iki közgyűlés. 1 75. sz ám. IV. Az előterjesztett indítványok közül a határozat II. részében már említetten kívül, a közgyűlés elfogadja Pásztor Imre bizottsági tag következő indítványát: »Utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy az 1933. március 10-én tartott törvényhatósági közgyűlés határozatának megfelelően sürgősen tegyen meg a szükséges intézkedéseket a munkásügyi bizottság megalakítására.« Szilágyi Antal bizottsági tag következő indítványát: »Elhatározza a közgyűlés, hogy a súlyos gazdasági viszonyok között a végső romlással küzdő fa- és szén kiskereskedők érdekében felirattal fordul a kereskedelemügyi miniszter úrhoz és kéri, hogy az 1932. évi 138.764 számú rendeletét föntartva, segítse elő körülbelül 2000 kisexisztenciának a további megélhetését.« Javaslattétel végett kiadja a közgyűlés a polgármesternek Bechtler Péter bizottsági tag következő indítványát: »Budapest székesfőváros törvényhatósági közgyűlése elhatározza, hogy sürgős felirattal fordul a m. kir. kormányhoz, amelyben kéri a lakbért fizetni nem tudó lakók kilakoltatásának azonnali felfüggesztését." Lévai Sándor bizottsági tag következő indítványait: »A közgyűlés utasítja a polgármester urat, hogy a szeretetházak költségvetésénél megtakarított és rendelkezésre álló 100.000 pengőből és a 100 személyre rendelkezésre álló berendezésből a legsürgősebben gondoskodjék egy új pótszeretetház sürgős felállítása iránt.« *» »Mondja ki a közgyűlés, hogy a közlekedés hathatós fejlesztése érdekében időszerűnek tartja az 50 új autóbusz megrendelésére vonatkozó többrendbeli közgyűlési határozat sürgős végrehajtását és ezért felhívja a Beszkárt a szükséges intézkedések megtételére.« Pásztor Imre bizottsági tag következő indítványait: »Utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy a székesfőváros üzemei és intézményei alkalmazottainak nyugdíjszabályzatát 1933. július l T ével az összes üzemek és intézményeknél léptesse életbe.« »Utasítsa a közgyűlés a polgármester urát, hogy a fővárosi üzemek és intézmények alkalmazottait ezévben is a múltévben fizetett összegnek megfelelő mérlegpénzben (remuneráció) részesítsem »Utasítsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy a IX., X., XI. és XIII. ügyosztályok keretébe tartozó intézményeknél felmerülő javítási munkálatokat a fővárosi műszer- és javítóműhelyeiben végeztessék." »Utasftsa a közgyűlés a polgármester urat, hogy az 1933. március hó 23-án kiadott 230.000/1933. — XII. sz. rendeletének azt a részét, amely a székesfőváros üzemei és intézményeinél alkalmazott munkások és munkásnők órabéreit — szakmunkásoknál 1 pengő, betanított munkásoknál 75 és 80 fillér, nőimunkásoknál 50 fillér, ifjúmunkásoknál 30 fillér és a tanoncoknál 20 fillérben állapítja meg, mint az elérhető legmagasabb órabért — helyezze hatályon kívül és a rendeletben megállapított 5%-os bércsökkentésen felül elvont összeget utaltassa vissza az érdekelt munkásoknak. A munkabérek egységes rendezését pedig javaslattétel végett adja ki a munkásügyi bizottságnak." Szabó József bizottsági tag következő indítványát: »A törvényhatósági közgyűlés felhívja a polgármester úr figyelmét a munkabércsökkentés ügyében kiadott 230.000/1933. sz. rendelettel kapcsolatosan előállott visszásságokra, amelyek azáltal adódtak, hogy a munkabérleszállítást lineárisan hajtották végre és figyelmen kívül hagyták egyrészt az egész alacsony munkabéreket, másrészt nem voltak tekintettel azokra az üzemi alkalmazottakra sem, akiknek illetményeit már más alkalommal és különféle formákban leszállították. így különösképen figyelmébe ajánlja a közgyűlés a Községi Élelmiszerüzemben, a Községi Lóhúsüzemben, a Kátrányozó és Bitumenező telepen foglalkoztatott munkások sérelmét, akiknek illetményeit a közelmúltban már 10 százalékkal, az Autobuszüzemi alkalmazottak sérelmét, akiknek illetményeit 15—20 százalékkal, valamint a Gazdasági Hivatalnál foglalkoztatott alkalmazottak ügyét, akiknek illetményét 10—30 százalékkal csökkentették. Munkaidőrövidítés következtében lényeges bérveszteséget szenvedtek a Községi Élelmiszerüzem és a Községi Lóhúsüzem munkásai, akiknek munkaidejét ezidőszerint heti 32, illetve 44 órában állapították meg. A kertészeknél, az árvízvédelmi kirendeltségnél, valamint útihengerlő telepen foglalkoztatott munkások ügyét, akiknek munkaidejét évi átlagban heti 24—30 órában állapították meg és így munkabérüket ennek megfelelő arányban csökkentették. Különösen sérelmes a Műszerüzem munkásainak helyzete, akik hetenként 1—2—3 napot dolgoznak és így heti keresetük átlagban 6—12—18 pengőt tesz ki; továbbá az Állatkerti ápolók, kertészeti és egyéb alkalmazottak helyzete, akik napi átlagos 11 órai munkaidőteljesítmény mellett jóval az életminimumon aluli illetményt élveznek és a főváros legmostohábban díjazott munkásai. Felhívja a közgyűlés a polgármester úr figyelmét a munkabérek maximálásával kapcsolatban előállott visszás helyzetre is. A rendelet ugyanis figyelmen kívül hagyja az alkalmazottak szolgálati idejét, szakképzettségét, valamint azt is, hogy fontosabb és nehezebb munkakört látnak-e el és a munkabérek maximálásával egyenlő és sokszor hátrányosabb helyzetbe kerültek azokkal szemben is, akik náluknál kevesebb szolgálati idővel, illetve kisebb szakképzettséggel rendelkeznek, vagy kevésbbé fontos és nehéz munkát végeznek.
