Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1933

7.1 1933. május 24. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 147 - 148

26. dr. Gyeney László (V., Csáky-u. 49—51.), 27. dr. Győri György (IX., Ráday-u. 18.), 28. dr. Szőts László (I., Koronaőr-u. 12.), 29. dr. Kren Pál (I., Szent János-tér 1.), 30. dr. Kelemen József (IX., Ferenc-körút 28.), 31. dr. Gurszky Emil (I., Török Ignác-u. 26/a), 32. dr. Kubányi Ernő (VIII., Thék Endre-u. 43/a), 33. dr. Lengyel Pál (I., Táltos-u. 13.), 34. dr. Lonkay Elvira (X., Szigligeti-u. 8.), 35. dr. Rottenbiller Lajos (I., Mészáros-u. 18.), 36. dr. Blich Dóra (V., Sziget-u. 29.), 37. dr. Regdon Károly (IX., Kinizsy-u. 5.) orvosok és 1. dr. Fodor Lajos (VIII., Magdolna-u. 10/b), 2. dr. Niernberger János (VIII., Csobánc-u. 8.) állatorvosok okleveleit. Egyben bejelenti, hogy a polgármester úr intézkedett, hogy az oklevéltulajdonosokat az adózók lajstromába felvegyék. A közgyűlés az okleveleket rendben találja, azokat kihirdető záradékkal ellátva a tiszti orvosnak visszaadja. Erről a közgyűlés a polgármestert és a tiszti főorvost jegyzőkönyvi kivonaton értesíti. !147. Elnök bejelenti, hogy Peyer Károly, Magyar Miklós, valamint Nagy Lajos bizottsági tagok napirendelőtti felszólalásra kértek és kaptak engedélyt. Perley Lajos bizottsági tag szintén kért napirendelőtti felszólalásra engedélyt, de neki azt nem adta meg. Javasolja, hogy a közgyűlés Perley Lajos bizottsági tagnak adjon módot arra, hogy a napirend letárgyalása után szólalhasson fel. A közgyűlés a javaslathoz hozzájárul. Peyer Károly bizottsági tag napirendelőtti felszólalásától eláll. !148. Magyar Miklós bizottsági tag napirendelőtti felszólalásában az alábbiakat indítványozza : »Mondja ki a közgyűlés, hogy háláját és köszönetét fejezi ki Astor lordnak a békerevízió kérdésében kifejtett állásfoglalásáért, amelyet a Pesti Hirlap hozott nyilvánosságra. Üj barátot nyertünk Astor lordban, aki nemcsak a Lordok Házának a tagja, hanem az angol királyi Külügyi Társaság elnöke és a londoni Times és az Observer hatalmas újságorgánumok irányítója. Astor lord egyik lapjában, az Observer-ben már 1926. évi február hó 10.-én követelte a békeszerződések revízióját. Azóta még jobban meg van győződve arról, hogy a revíziónak be kell következnie. Ma már nem kétes — mondja a lord —, hogy a háború után megszerkesztett szerződéseknek az intézkedései igazságtalanok. A mai Európa megalakulásába nem egyezett bele Európa valamennyi nemzete. A háború utáni változást a nemzetek egy csoportja ráerőszakolta a nemzetek egy másik csoportjára anélkül, hogy azok hozzájárultak volna. A revíziót szükségesnek tartom — folytatja tovább Astor lord —. Méltányos kiegyezésen alapuló megállapodáshoz kell eljutni. Ha a revíziót békésen, megállapodás alapján végrehajtani nem lehet, az erőszakos revízió veszélyével állunk szemben. Ez pedig egy katasztrofális háborúhoz vezethet. A revízió ügyének kétségkívül használt MacDonald legutóbbi római látogatása. Az ott előterjesztett és szabatosan körülírt javaslat lehet, hogy nem fog gyümölcsöt teremni, de magában véve az, hogy vezető államférfiak tárgyaltak a revízióról, ennek a szükségességét előretolta. Még ha ezek a megbeszélések látszólag eredménytelenek is maradtak, a helyzetet mégis megváltoztatják és az előrejutásnak más módja válik megbeszélés tárgyává. Ha valamely indítványt el is vetnek ma, ez nem jelenti azt, hogy holnap azt, vagy talán más tervezetet nem fogadnak el. Ezeket jelentette ki a Lord és ezért mély hálával tartozunk neki. De ugyanolyan hálával tartozunk Légrády Ottónak, a Pesti Hirlap főszerkesztőjének is, akinek a Justice for Hungary című propagandakönyve irányította a Lord figyelmét a hibás békeszerződésekre. A nagy anyagi áldozatokkal kiadott propagandamű megcáfolhatatlan adatai nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy Nyugateurópa politikusai megismerték a Magyarországgal elkövetett égbekiáltó igazságtalanságokat. A feltörő erkölcsi törvény, az igazság feltartóztathatatlan győzelme állítják mellénk nagy barátainkat Rothermere lordot és Astor lordot. Nem egyszerű mellékállás ez: a léleknek és az igazságnak erkölcsi parancsa fordítja a nagy férfiak figyelmét mifelénk. Európa bezárt falain kopognak az erkölcsi erők az igazságért, amely már útban van.«