Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

8.3 1932. április 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről

1932. április 13-iki közgyűlés. 123. szám. 83 (7) A hallgatók tetszést vagy nem tetszést nem nyilváníthatnak. (8) Ha a hallgatók vagy azok közül egyesek a tanácskozás csendjét vagy rendjét zavarják és ha az elnök egyszeri intése sikerre nem vezet, az elnök az illető hallgatót, ha pedig annak személye meg nem állapítható, a hallgatóságot — szükség esetén karhatalommal — eltávolítja (T. 39. §. (3) bekezdés). MÁSODIK FEJEZET. Az elnök és jogköre. 8. §. Az elnök. (1) A közgyűlés elnöke a főpolgármester. Ha ő akadályozva van, vagy ha állása nincs betöltve, a polgármester. Ha a főpolgármester és a polgármester akadályozva van, vagy ha állásuk nincs betöltve, szolgálati sorrendben az alpolgármesterek elnökölnek (T. 29. §.). (2) Ha az (1) bekezdésben említett személyek közül akadályoztatás miatt egyik sem elnökölhet, a már összehívott közgyűlésen az akadályoztatás tartama alatt a közgyűlés legidősebb tagjának elnöklete mellett a törvényhatósági bizottság jelenlevő nem tisztviselő tagjai közül ellentmondás hiányában közfelkiáltással, egyébként pedig hozzászólás nélkül titkos szavazással egyszerű szótöbbséggel választott elnök elnököl. (3) Ha a közgyűlésen nem a főpolgármester elnököl és ha az elnök a tárgy érdeme mellett vagy ellene akar felszólalni, a felszólalás tartama alatt nem elnökölhet. 9. §. Az elnök jogköre. (1) Az elnök a) összehívja, megnyitja, felfüggeszti, legfeljebb 5 napra elhalaszthatja és berekeszti a közgyűlést, b) nyilvántartja a közgyűlés tagjainak részvételét, c) őrködik afelett, hogy a tanácskozásban és a határozathozatalban érdekelt törvényhatósági bizottsági tag (18. §.) részt ne vegyen. d) vezeti a tanácskozást, a jogszabályoknak megfelelően megadja, megtagadja vagy megvonja a szót, engedélyezi vagy megtagadja a napirend előtt (19. §.) aszemélyes kérdésben (20. §.) vagy az ügyrendhez (21. §.) való felszólalást, e) a jogszabályoknak megfelelően biztosítja a közgyűlés csendjét, rendjét, komolyságát és méltóságát, f) berekeszti a vitát, szükség esetén elrendeli a szavazást és felteszi a kérdést szavazásra, megállapítja a szavazás eredményét és kimondja a határozatot (T. 35. §.). (2) Az elnök — a felszólaló beszédének megszakításával is — bármikor szólhat és a jogszabályokban megállapított megtorlásokat bármikor alkalmazhatja (T. 35. §). (3) Az elnök bejelentései, figyelmeztetése, rendreutasítása vagy a szót megvonó intézkedése ellen felszólalni, azt visszautasítani vagy vita tárgyává tenni nem lehet. 10. §. Az elnök szavazati joga. (1) Az elnök — bármely címen legyen is tagja a közgyűlésnek — szavazati jogát abban az ügyben, amelynek tárgyalása során elnökölt, nem gyakorolhatja (T. 36. §.) (19) bekezdés). (2) Az (1) bekezdés rendelkezése az elnök döntési jogát (61. §.) nem érinti. 11. §. A közgyűlésen való kötelező részvétel. — Távolmaradási engedély. (1) A törvényhatósági bizottság tagjai a közgyűléseken résztvenni kötelesek (T. 34. §. (1) bekezdés). (2) A távollevőket az elnök ellenőrzése mellett a jegyző (13. §.) tartja nyilván. (3) Az elnök a távolmaradási engedély (4.) és (6.) bekezdés) nélkül távollevő törvényhatósági bizottsági tagok neveit az igazoló választmány (T. 12. §.) elnökével 48 órán belül közli.