Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

8.3 1932. április 13. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 122 - 123 - Szabályrendelet Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének ügyrendjéről

1932. április 13-iki közgyűlés. 123. szám. 81 (4) Az alakuló közgyűlés megnyitása után az elnök bejelenti a polgármester által kijelölt jegyző (13. §.), a törvényhatósági bizottságban és a kerületi választmányokban választás alapján helyet foglaló rendes és póttagok (T. 17. §.), a törvényhatósági bizottságban hivatali állásuknál fogva és szakszerűség képviselete címén helyet foglaló tagok (T. 24. §.), valamint a székesfőváros területére illetékes vitézi törzsszék törzskapitányának a vitézi rend tagjai közül kijelölt kiküldöttje (T. 18. §. (8) bekezdés) nevét. (5) Ennek megtörténte után a törvényhatósági bizottság szavazatszedő küldöttségét (64. §.) kell megválasztani. (6) A szavazatszedő küldöttség megválasztását az érdekképviseleti tagok (T. 18. §.) és a kijelölő választmányban (T. 60. §. (1) bekezdés) választás alapján helyet foglaló tagok (T. 60. §. (2) bekezdés) választása követi. (7) A (6) bekezdésben említett választások eredményének kihirdetése után az elnök bejelenti azon törvényhatósági bizottsági tagok (T. 60. §. (2) bekezdés) neveit, akiket a főpolgármester a kijelölő választmányba a maga részéről meghívott. (8) Ezután az elnök a (2) bekezdésben említett esetben az alakuló közgyűlést másnapra halasztja, ellenkező esetben pedig azt megalakultnak jelenti ki. (9) Ha az elnök az alakuló közgyűlést a (8) bekezdésben említett okból másnapra halasztotta, ezen a napon az üresedésben levő örökös tagsági helyeket kell választás (T. 23. §. (3) bekezdés) útján betölteni. (10) A (9) bekezdés esetében a közgyűlés megalakulásának kijelentése a választás eredményének kihirdetése után történik. 3. §. A rendes közgyűlés. (1). A törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést június hó 15. napjától szeptember hó 15. napjáig terjedő idő kivételével rendszerint minden hónap első szerdáján tart. (2) Ha ez a nap a Gergely-naptár szerinti ünnepre vagy nemzeti ünnepre esik, a rendes közgyűlés napja ezt a napot követő szerdai nap. 4- §• A rendkívüli közgyűlés. (1) Az elnök (8 §.) rendkívüli közgyűlést bármikor összehívhat (T. 30. §. (4) bekezdés). (2) Az elnök köteles a rendkívüli közgyűlést összehívni, ha az összehívást a) a törvény rendelkezése teszi szükségessé, b) a törvényhatósági bizottság közgyűlése határozza el, c) a polgármester, akadályoztatása vagy állásának üresedésben léte esetében pedig a helyettese kívánja, d) a törvényhatósági bizottságnak legalább 40 tagja a tárgy megjelölése mellett írásban kéri (T. 30. §. (5) bekezdés). (3) A (2) bekezdés d) pontja esetében a rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet az összehívást kérő törvényhatósági bizottsági tagoknak a hely, év, hó és nap feltüntetése mellett sajátkezííleg alá kell írniok. (4) A rendkívüli közgyűlés összehívására vonatkozó kérelmet az 1907 : LX. t.-c. 8. §-ában említett eset kivételével az elnöknél kell előterjeszteni. (5) Ha azonos tárgyban több kérelmet terjesztettek elő, az elnök a rendkívüli közgyűlést a korábban előterjesztett kérelem alapján hívja össze. (6) A közgyűlést a (2) bekezdés a) és b) pontjaiban említett esetekben a törvény vagy a törvényhatósági bizottság közgyűlése által megállapított határidőn belül, — a (2) bekezdés c) és d) pontjaiban említett esetekben — legkésőbb a vonatkozó kívánság, illetve kérelem előterjesztésétől számított nyolcadik napra össze kell hívni (T. 30. §. (6) bekezdés). (7) A (2) bekezdés d) pontja alapján rendkívüli közgyűlés összehívásának június hó 15. napjától szeptember hó 15. napjáig helye nincsen (T. 30. (10) bekezdés). (8) Ha a (6) bekezdésben megjelölt határidőn belül a törvényhatósági bizottság rendes közgyűlést tart, az elnök a (2) bekezdés d) pontjában megjelölt eset kivételével a rendkívüli közgyűlés tárgyát a rendes közgyűlés napirendjére is kitűzheti. (9) A (2) bekezdés d) pontja alapján összehívott rendkívüli közgyűlés csak azzal a tárggyal foglalkozhatik, amelynek tárgyalása céljából összehívását kérték (T. 30. §. (9) bekezdés). (10) Ha valamely tárgyban csak egy összehívási kérelmet terjesztettek elő, ezen kérelem alapján összehívott rendkívüli közgyűlésen az összehívást kérők egyike az összehívási kérelmet megokolhatja (T. 30. §. (9) bekezdés). (11) A megokolás 30 percnél rendszerint tovább nem tarthat (T. 36. §. (4) bekezdés).