Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932
2. 1932. január 29. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 35 - 36 - 37
1932. január 29-iki rendkívüli közgyűlés. 37. szám. II. Mondja ki a közgyűlés, hogy a lakásügyeket szabályozó fővárosi lakásbérleti szabályrendelet tervezete záros határidő alatt a közgyűlés elé terjesztendő. A szabályrendelet elkészítésénél különös súly helyezendő arra, hogy ellentétben a tervezettel, az a bérlő érdekeit minden vonatkozásában megvédje és"biztosítsa. 111. Mondja ki a közgyűlés, hogy azon súlyos viszonyokra való tekintettel, amelyek a lakosság legnagyobb részét, a munkásokat, alkalmazottakat, tisztviselőket, önálló kereskedőket, iparosokat s szabad szellemi foglalkozást űzőket a lakásviszonyok közismert elfajulásával sújtja, ideiglenes és átmeneti és azonnali kivételes intézkedéseket tesz indokolttá. Ilyenek legyenek: 1. szükség- és ínséglakások teremtése. Az elhagyott üres gyárak, üzletek, műhelyek stb. hatósági igénybevételével a szükséglakások biztosítására; 2. a kilakoltatásokat a főváros saját hatáskörében akadályozza meg azzal, hogy szabályrendeleteiben biztosított jogánál fogva nem engedi meg a kilakoltatásoknak az udvaron, kapubejáratok, vagy utcán való foganatosítását és minden kilakoltatás attól tétessék függővé, hogy a kilakoltatott részére más lakás biztosíttatott; 3. a főváros saját bérházaiban a nagyban lecsökkent bérek és fizetésekre, illetve a nagymértékű munkanélküliségre való tekintettel a lakbéreket 1932. február hó 1-ével leszállítja és pedig: a Mester-utcai, Simor-utcai és Csend-utcai bérházakban 20%-kal, a Bécsi-úti, Lenke-úti, Kárpát-utcai, Gyöngyösi-úti, Váci-úti, Gyarmatutcai, Haller-utcai, Maglódi-úti, Kolozsvári-úti, Kerepesi-úti, Hunor-, Vederutcai, Üllői-úti és Rozgonyi-utcai bérházakban 25%-kal, a Kisfaludy-utcai, Rónai-utcai s Fery Oszkár-utcai bérházakban 30%-kal, a Külső Jászberényi-úti és Bihari-úti szükséglakástelepen 50%-kal. IV. Ugyanezen átmeneti intézkedés szükségességéből folyóan írjon föl a főváros közgyűlése az 1930. évi XVIII. te. 43. §-ában biztosított jogánál fogva, hogy a kormány az 1930. évi 34. te. 120. §-ában foglalt felhatalmazás alapján rendelje el: 1. 2.400 pengőnél kevesebb lakbértf izető lakás úgy tekintendő minden esetben, mint a kötöttlakás; 2. a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. te. 632. §. 2. bekezdése akként módosítandó, hogy felmondási perekben a marasztaló ítélet csupán jogerőre emelkedés után hajtható végre; 3. a lakásrendelet olyan módosítását, hogy bérnemfizetés okából, miként az 1924. évi L. R. előírta, — csak a bérlő hibájából lehet felmondani és így betegség, kereset- és munkanélküliség esetén sem rendes, sem rendkívüli felmondási joggal a háziúr nem élhet; 4. műhely és üzlet felmondása bérnemfizetés okából mindaddig nem gyakorolható, amíg a kormánynak hitelező- és adósvédelmi intézkedései érvényben vannak; 5. a lakás- és üzletbéreknek 30%-ig való leszállítását kérhetik a bérlők díjtalanul működő béregyeztető-bizottságok útján ; 6. a polgári perrendtartásról szóló 1911 : I. te. 6. §-ának 7. pontja akként módosítandó, hogy a bérleti viszonyból eredő pereknél a perérték a mindenkori érdek — amely azonban az egynegyedévi bért még az évi lakások, üzlethelyiségek fölmondásánál sem haladhatja meg — veendő alapul; 7. a végrehajtási eljárásról szóló 1881 : LX. te. 72., 224. és 225. §-ai akként módosítandók, hogy a hátralékos bér iránt indított perekben a háztulajdonos a bérlemény területén lévő és végrehajtásiig lefoglalható ingóságokra törvényes zálogjog illetné meg, — követelés biztosítására külön,