Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

17. 1932. november 8. rendkivüli közgyűlés jegyzőkönyve - 377

1932. november 8-iki rendkívüli közgyűlés. 377. szám. 317 Dr. Sipőcz Jenő polgármester-elnök este 7 óra 20 perckor a felfüggesztett rendkívüli közgyűlést újból megnyitja. Dr. Huszár Aladár főpolgármester a küldöttség kíséretében a közgyűlési teremben megjelenik és az elnök felhívására a törvényben előírt hivatali esküt a közgyűlés színe előtt leteszi. Az eskü letétele után az elnök a következőkben üdvözli a főpolgármestert: Méltóságos Főpolgármester Ür! Amikor a főváros ünnepélyes keretek között megválasztja főpolgármesterét, ez a nap valódi ünnepszámba megy nálunk, ünnepi hangulat önti el a lelkeket. De a mai nemzedék nem tud olyan zavartalanul ünnepelni, mint a régi, mert hiszen az ünnepi hangulatba belevegyül a hazafiúi gond, az átélt idők nehéz emléke és a magyar jövő feletti aggodalom. De az ünnepi hangulat ne tegyen bennünket elbizakodottakká, viszont azonban a hazafiúi gond és aggodalom se tegyen bennünket kishitűekké. Rettenetes katasztrófából, a politikai és gazdasági válság morajló, zúgó örvényéből, amely valóban elmerüléssel fenyegetett, sikerült a székesfőváros hajóját kivezetni, de hogy az a biztos révbe boldogan befuthasson, ahhoz még messzelátó kormányzásra és a hajó egész személyzetének egybefogó, együttes hatalmas erőfeszítésére lesz szükség. Ami a székesfővárost ezeken a bajokon átsegítette, sőt ezen túlmenőleg a munkának néhány szép eredményét is létrehozta, az a székesfőváros töretlen szellemi és erkölcsi ereje. Megnyilatkozott ez a főváros lakosságának példátlan áldozatkészségében, a főváros képviseletének, a törvényhatósági bizottságnak bölcs és céltudatos irányításában és abban a komoly munkában, amely a főváros hivatalaiban, az íróasztalok mellett, csendben, zajtalanul, de ernyedetlenül és — mondhatom — eredményesen folyt le. Ebben a munkában nincs megállás, nincs megnyugvás, nincs pihenés. Nekünk változatlanul arra kell törekednünk, hogy a főváros pénzügyi helyzete romlatlan maradjon, törekednünk kell arra, hogy a főváros hatalmas intézményei, gazdasági, kulturális és szociális intézményei ne szenvedjenek, de emellett nem szabad elfeledkeznünk munka- és keresetnélküli ínséges felebarátainkról sem, akikről még áldozatok árán is feltétlenül gondoskodnunk kell. Hatalmas, egy egész nemzedék minden erejét igénybevevő munkaprogram ez. Amikor Méltóságod most a főpolgármester magas és díszes székét elfoglalja, az egész törvényhatósági bizottság nevében szívből és szeretettel, elsősorban mint az új munkatársat üdvözlöm. Méltóságod férfikora delén, alkotó tetterejének teljében, nemes becsvágytól eltelve foglalja el magas, de nehéz hivatalát. Ismerjük Méltóságod erős meggyőződését, igazi mély magyar nemzeti érzés és a keresztény gondolathoz való ragaszkodás jellemzik Méltóságodat, de ez az erős meggyőződés sohasem válik elfogultsággá, vagy egyoldalú pártoskodássá. Méltóságod a vármegye szülöttje és neveltje. A magyar vidékről jön, de tudom, hogy Méltóságod nem fogja magát idegen világban érezni itt a főváros törvényhatóságában, aminthogy mi sem fogadjuk idegenképen. Egy derék magyar hazafi, egy tetőtől-talpig korrekt úri ember nem lehet idegen a székesfőváros közgyűlési termében. Méltóságod otthonosan fogja magát érezni, mert megtalálja itt azt a levegőt, amit a vármegyében szeretett, megtalálja az önkormányzat tiszta levegőjét, mert ha lehet is különbség megyei és városi törvényhatóság között egy, vagy más szempontból: az önkormányzat tisztelete, szeretete és rajongása tekintetében a kettő között nem lehet különbség. Biztos vagyok benne, hogy a székesfőváros törvényhatósága méltányolni fogja nemes szándékait, én pedig a magam részéről az egész tisztviselői kar és a székesfőváros összes alkalmazottainak meleg és odaadó támogatását ígérem. Ami a kettőnk közötti hivatali kapcsolatot illeti, arra nézve az a megjegyzésem, hogy a főpolgármester és a polgármester két sarokpontja a főváros hivatali közéletének. Azt kérem és a magam részéről fogadom, hogy mi ne gyengítsük, hanem erősítsük egymást. Legyünk két sarokpont, amelyre mindnyájan és mind a ketten biztosan tudunk támaszkodni. Ez a két sarokpont ne taszítsa, hanem vonzza egymást és az egymásközti magyaros, közvetlen érintkezéssel bizonyítsuk be azt, hogy két pont között itten is a legrövidebb út az egyenes út. Méltóságos Főpolgármester Ür! Azzal kezdtem, hogy ez az ünnep nem jelent számunkra pihenést vagy megnyugvást, hanem csak egy rövid szünetet. Nekünk változatlan erővel kell dolgoznunk, ha nem akarjuk azt, hogy nagy értékeink veszendőbe menjenek. A magyar királyi kormány nagy nemzeti munkaprogrammal jött és mi, akik már a munkának szép eredményére is rá tudunk mutatni, szívesen és örömmel kapcsolódunk bele ebbe a munkába és vállaljuk az abból ránk eső részt. Nagyon jól tudjuk, hogy még sok áldozatra és lemondásra van szükségünk, de nem fogjuk üres panaszkodással és siránkozással tölteni az időt, hanem férfias kitartással fogunk neki a munkának. Méltóságos Főpolgármester Ür! Mélyen tisztelt Közgyűlés! Még egyszer szívem egész melegével, őszinte szeretettel üdvözlöm Méltóságodat. Azt kívánom, hogy nemes elhatározásai és törekvései valóra váljanak. Isten áldását kérem nemes munkájára. A közgyűlés az elnök szavait általános éljenzéssel fogadja. 80