Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

14.1 1932. szeptember 28. rendes közgyűlés jegyzőkönyve - 289 - 290 - 291 - Szabályrendelet székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgylésének ügyrendjéről

1932. szeptember 28-iki közgyűlés. 291. szám. 277 (2) Az (1) bekezdés esetében — az (5) bekezdés esetét ide nem értve — újabb titkos szavazást kell elrendelni és azt a legközelebbi közgyűlés napirendjére egyidejűleg ki kell tűzni (T. 36. §. (18) bekezdés). (3) Ha a szavazatok az újabb titkos szavazásnál is egyenlően oszlanak meg, a határozatot sorshúzás útján kell megállapítani (T. 36. §. (18) bekezdés). (4) A sorshúzást a szavazatszedő küldöttség ejti meg. (5) Ha a törvényhatósági bizottságban érdekképviselet címén helyet foglaló tagok választásánál a szavazatok egyenlően oszlanak meg, a szavazás eredményét új szavazás elrendelése nélkül sorshúzással kell megállapítani (T. 18. §. (2) bekezdés). (6) A sorshúzás tekintetében a (4) bekezdés rendelkezései irányadók. f 79. §. A határozat kihirdetése. (1) A jegyzőkönyv felolvasása (77. §. (2) bekezdés) után az elnök (8. §.) megállapítja, hogy a határozat mellett szavazott-e annyi törvényhatósági bizottsági tag, ahány szavazat a határozathoz szükséges. (2) A határozathoz, ha jogszabály kifejezetten máskép nem rendelkezik, rendszerint egyszerű szótöbbség szükséges (T. 36. §. (13) bekezdés). (3) Az önálló indítvány sürgős napirendre tűzését kimondó határozathoz a törvényhatósági bizottság összes tagjainak általános többsége (T. 36. §. (10) bekezdés), az örökös tagok és a polgármester megválasztását kimondó határozathoz pedig a beadott szavazatok általános többsége szükséges (T. 23. §. (3) bekezdés, T. 60. §. (6) bekezdés). (4) A titkos szavazással hozott határozat kihirdetése után az elnök (8. §.) a jegyzőkönyvet, a jegyzéket, a szavazólapokat és a borítékokat, illetve a golyókat és a hivatalos pecsétet (75.' §. (7) bekezdés) a választás jogerőre emelkedése időpontjáig való megőrzése céljából a jegyzőnek (13. §.) adja át. (5) A (4) bekezdésben említett szavazólapokat és borítékokat a választás jogerőre emelkedése után az elnök (8. §.) jelenlétében haladék nélkül meg kell semmisíteni. KILENCEDIK FEJEZET. A széksértés és rendzavarás. 80. §. A széksértés. (1) A törvényhatósági bizottságnak az a tagja, aki az állam vagy a társadalom rendje ellen izgató, a nemzeti érzést vagy a vallási meggyőződést sértő kifejezést használ, aki a tanácskozás méltósága ellen vét, vagy a törvényhatósági bizottság egyes pártjait vagy tagjait vagy a tanácskozáson kívül álló személyeket serto kifejezésekkel illet vagy bármilyen módon sért és a sértést az elnök figyelmeztetése után azonnal vissza nem vonja, valamint az a törvényhatósági bizottsági tag, aki a tanácskozást zavaró vagy annak komolyságához nem méltó magatartást tanúsít és azt megintés, majd rendreutasítás után folytatja, széksértést követ el (T. 38. §. (\) bekezdés) * (2) A széksértés esetében az elnök — esetleg a felszólaló beszédének megszakításával — a tiszti főügyészt (helyettesét) a széksértés elkövetése kérdésében indítványtételre hívja fel. A tiszti főügyész (helyettese) a széksértés elkövetése kérdésében elnöki felhívásra köteles indítványt tenni. Az indítvány felett a közgyűlés hozzászólás nélkül egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. fc. (2) \~\ p \{ a j c\ p c\ (3) A széksértés elkövetésének megállapítása után az elnök, ha a széksértést a felszólaló követte el, a szót tőle megvonja, ezenfelül, valamint akkor, ha a szeksértést nem a felszólaló követte el, az elnök a tiszti főügyészt (helyetteset) felhívja arra ho<*y a megállapított széksértés miatt kiszabandó pénzbírság mertekere tegyen indítványt. A tiszti főügyész (helyettese) a kiszabandó pénzbírság mertekere elnöki felhívásra indítványt tenni köteles. Az indítványhoz legfeljebb két törvényhatósági bizottsági tag 10—10 percig hozzászólhat és módosító indítványt tehet. A hozzászólás időtartamának meghosszabbítását kérni nem lehet. Az indítvány és az esetleges módosító indítvány felett a közgyűlés egyszerű szavazással, szótöbbséggel végérvényesen határoz (T. 38. §. (2) bekezdés). _ , • (4) A széksértés büntetése 500 aranypengoig terjedhető pénzbírság. A pénzbírságot az illető közgyűlés tartama alatt a jegyző kezeihez, egyébként pedig Budapest székesfőváros központi pénztárába kell fizetni. Ha a pénzbírságot a legközelebbi közgyűlésig ki nem fizetik, azt az elnök felkérésére a polgármester kozadok módjára 70