Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932
13.2 1932. július 5. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 264 - 265 - 266 - 267
1932. július;5-iki közgyűlés. 267. szám. 233 22. •§. A jegyzőkönyv hitelesítése. (i). A kerületi választmány az ülés megnyitása után az elnök javaslatára a jegyzőkönyv hitelesítésére két kerületi választmányi tagot küld ki. ( 2 ) A jegyzőkönyv' hitelesítésére kiküldött kerületi választmányi tagok kötelesek az ülésen annak berekesztéséig jelen lenni. _ ( 3 ) A jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött kerületi választmányi tagok az ülés jegyzőkönyvének helyességét annak elkészülte után azonnal ellenőrzik és ha azt helyesnek találják, az elnökkel és a jegyzővel együtt aláírják. (4) Abban az esetben, ha a jegyzőkönyv hitelesítésére kiküldött kerületi választmányi tagok a jegyzőkönyv szövegének helyességére nézve megegyezni nem tudnak, a jegyzőkönyvet a kerületi választmány a legközelebbi ülésen hitelesíti. (5) A (4) bekezdésben említett esetben az elnök a hitelesítendő jegyzőkönyv vitás részeit a jegyzővel felolvastatja. Ehhez legfeljebb két szónok 5—5 percig hozzászólhat. A hozzászólás időtartama meg nem hosszabbítható. (6) A felszólalás után a kerületi választmány az esetleges módosítások felett egyszerű szavazással dönt. (7) A kerületi választmány az ülés megnyitása után az elnök javaslatára elhatározhatja, hogy az illető ülés jegyzőkönyvét még azon az ülésen hitelesíti. Ebben az esetben a jegyzőkönyvhitelesítők kiküldése elmarad és a jegyzőkönyv hitelesítése tekintetében az (5) és (6) bekezdések rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. NEGYEDIK FEJEZET. Az ügyek tárgyalása. 23. §. A tárgyalható ügyek. Az ülésen csak a tárgysorozatba felvett ügyeket és az ezekkel kapcsolatosan a tárgyalás során előterjesztett indítványokat lehet tárgyalni. 24. §. A tanácskozóképesség. (1) A tanácskozáshoz legalább négy tag jelenléte szükséges. 25. §. A tanácskozásban résztvevők. A tanácskozásban a kerületi választmány tagjain kívül résztvehet a kerületi elöljáró (helyettese) általában, az előadók pedig azokban az ügyekben, amelyeket előadnak. 26. §. Az érdekeltség. (1) Az a kerületi választmányi tag, aki a tárgyalás alatt álló ügy valamelyikében — akár közvetlenül, akár pedig hozzátartozói (1886. évi XXI. t.-c. 78. §.) útján közvetve, mint magánszemély is — anyagilag érdekelve van, az illető ügy tárgyalásában és az illető ügyre vonatkozó határozathozatalban részt nem vehet. (2) Az érdekeltség kérdését az elnök vagy bármely kerületi választmányi tag felvetheti. •(3) A kerületi választmány az érdekeltség kérdésében — az elnök vagy a kerületi választmány bármely tagja indítványára — az érdekeltnek állított kerületi választmányi tag meghallgatása után hozzászólás nélkül egyszerű szavazással hozott határozattal dönt. 59
