Budapest főváros törvényhatósági bizottsága közgyűlési jegyzőkönyvei 1932

12.2 1932. junius 24. rendes folytatólagos közgyűlés jegyzőkönyve - 222

202 1932. jünius 24-iki közgyűlés. 222. szám. ///. Hadiözvegyi járulék : Tiszt évi 192 P, tehát havi 16-— P Altiszt « 120 « « «• 10-— « Közlegény « 60 « «' « 5'— « IV. Hadiözvegyek félárvái után megállapított nevelési pótlékok: Tiszt évi Altiszt « Közlegény « 18 P, tehát havi 1-50 P 14 « « « 1-25 « 9 « « « —•75 « V. Szülőtlen hadiárvák járuléka : Tiszt évi 69 P, tehát havi 575 P Altiszt « 39 « « « 3-25 « Közlegény « 39 « « « 3'25 « VI. Egyéb hátrahagyottak segélye: Tiszt évi 60 P, tehát havi 5 — P Altiszt « 30 « « « 2-50 « Közlegény « 30 « « « 250 « Ez a kimutatás igazolja, hogy azok az összegek, amelyeket járadék címén kapnak a magyar nemzet hadirokkantjai, hadiözvegyei és hadiárvái, csak kevés kategóriában jelenthetnek számottevő segítséget. Az általános alapelv szerint a járadékoknak nem is az a rendeltetésük, hogy munka nélküli megélhetést biztosítsanak, hanem hogy a csökkent keresőképességet kiegészítsék az átlagos kereset színvonalára. Azonban az országban egyre fokozódó súlyos munkanélküliség következtében az elhelyezkedési lehetőség a hadirokkantakra, a hadiözvegyekre és a hadiárvákra nézve még fokozottabban csökkent és így a pontosan megérkező rokkantjáradék igen sok családnál ma már az éhenhalástól való megmentést jelenti. Ennek a szempontnak figyelembevétele az állam részéről az önhibájukon kívül munka nélkül maradt hadirokkantakkal, hadiözvegyekkel és hadiárvákkal szemben még bizonyos átmeneti, a mostani gazdasági válság időtartamára korlátozott rendkívüli segítséget is indokolttá tenne, miként azt egyes külföldi államokban a különböző pótlékok alakjában láthatjuk. Ahhoz, hogy megértsük a magyarországi rokkantellátás sivárságát, elegendő néhány olyan rendelkezésre álló adat figyelembevétele, amely a magyar*adatokkal összehasonlítva, kellően megvilágítja a helyzetet. A Hadirokkantak Lapja számításai szerint Németország évi költségvetésének 9-46%-át, Ausztria 3-5%-át, Magyarország viszont csak 1 -66%-át fordította eddig a rokkantellátás céljára. Ha az egyes külföldi államok által megállapított rokkantellátás adatait összehasonlítjuk a magyar adatokkal, láthatjuk, hogy amíg a magyar hadirokkant közlegény évi járadéka 100%-tól 25%-ig terjedő rokkantság esetén 960 pengőtől 12 pengőig csökken, addig a többi államokban a következő járadékösszegek vannak megállapítva a közlegény rokkantak, tehát a legalacsonyabb járadékkategória részére : Ausztria : 76%-tói 100%-ig terjedő rokkantság esetén a lakóhely különböző osztályozása szerint változóan 1260 és 1512 silling. 66%-tól 75%-ig terjedő rokkantság esetén 720—864 silling. 56%-tól 65%-ig terjedő rokkantság esetén 300—360 silling. 46%-tól 55%-ig terjedő rokkantság esetén 180—216 silling. 35%-tól 45%-ig terjedő rokkantság esetén 72—86 silling. Állandó ápolásra szoruló 100%-os rokkantság esetén 1320—1580 silling között váltakozik az ápolási pótlék, ha pedig teljesen vak rokkantról van szó, ehhez a pótlékhoz 660—792 silling további pótlék járul. A 18 éven aluli gyermekek után pedig fejenként a járadék 10%-át állapítják meg külön pótlékként. f